Szörnyű dolgok derültek ki az autókba visszadolgozott ólomról és a gyerekekről

Aggasztó annak a riportnak a tartalma, amely a The New York Times oldalán jelent meg, s amely arról szól, hogy a nyugat-afrikai Nigériában súlyos egészségügyi kockázatokat jelent az, hogy nem megfelelő technológiával, elégtelen munkavédelmi szabályozással nyerik vissza az ólmot és más fémeket hulladékból ahhoz, hogy később az amerikai autógyártók felhasználhassák. A riport szerint ezek nem elszigetelt eseteket jelentenek az ólom esetében, hanem általános tendenciát, melyben a beszállítói láncok több áttéten át érintettek – írja az Origo.

Ólom: nem jó vele játszani, mégis ott van a talajban

A lap kitér rá: a riport alapja az, hogy hetven, a Lagoshoz közeli Ogijo környékén élő vagy dolgozó ember önként vállalta, hogy vérvizsgálatot végezzenek rajtuk a lap és a The Examination, egy globális egészségügyi nonprofit szervezet számára. A vizsgálatba bevontak 70 százalékánál károsnak számító ólomszintet mutattak ki a vérükből, és szinte mindegyikük ólommérgezés tüneteit mutatta. A vizsgálatba bevontak gyermekeket is, náluk 50 százaléknál nagyobb arányban találtak olyan mértékű ólomszintet, amely egész életre szóló agykárosodást okozhat. A vizsgálatok során a környéken por- és talajmintákat is vettek, amelyek drámai ólomszintet mutattak: egyes mintákban a veszélyességi szint 186-szorosa volt a koncentráció. 

Ogijo településén több újrahasznosító üzem működik, ezek nagyjából 1,5 kilométeres körzetében több mint 20 ezer ember él. Bár valamennyi ott élőn nem folytattak egészségügyi vizsgálatot, de az elemzések alapján az valószínűsíthető, hogy a környéken élők többsége szintén ki van téve az ólommérgezés veszélyeinek.

Ogijo és környéke Afrika legnagyobb ólom-újrahasznosító központja. 

Az autóipar az ólomakkumulátorok újrahasznosítását környezetvédelmi sikertörténetként mutatja be: a régi akkumulátorok ólomtartalma tisztán és biztonságosan újraolvasztható, így újra és újra felhasználható minimális szennyezéssel. Ezt az állítást ugyanakkor számos körülmény árnyalja. Például az, hogy – általánosságban véve – a nagy autóipari vállalatok meglehetősen nagy hajlandóságot mutatnak azoknak a javaslatoknak a visszautasítására, melyek arra vonatkoznak, hogy csak igazoltan biztonságosan előállított ólmot használjanak fel gyártásukhoz.

Eközben a GDP-je alapján Afrika legnagyobb gazdaságának számító Nigéria az amerikai autóipari cégek számára az újrahasznosított ólom egyik leggyorsabban növekvő forrásává vált. Ogijo és a környező települések a helyi iparág központját alkotják, legalább hét ólom-újrahasznosító üzem működik a környéken. Két gyár bentlakásos iskolák mellett található, további üzemeket lakóházak, hotelek és éttermek vesznek körül.

Az egyik legnagyobb ogijói újrahasznosító a True Metals nevű nigériai vállalaté. A cég elég nagy játékos az iparágban, az egyik fő exportáló. Az üzemében visszanyert ólmot használják a Ford, a General Motors, a Tesla és más autógyártók számára készített akkumulátorokban. A vállalat egyelőre nem reagált az újságírói megkeresésekre a most megjelent, egészségügyi vonatkozású riporttal kapcsolatban. 

Hasonlóan válasz nélkül hagyták az újságírókat a legnagyobb autógyártók, pontosabban egyik cég sem kívánta kommentálni az állításokat arról, hogy a Nigériából származó ólom súlyos szennyezést, tágabban pedig komoly közegészségügyi vészhelyezetet okoz az érintett térségben.

• A Volkswagen és a BMW visszajelzésében későbbre ígért választ azzal kapcsolatban, hogy beszállítói láncukban megjelenik-e az afrikai országban újrahasznosított ólom.
• A Subaru közölte, hogy nem használ újrahasznosított ólmot Afrikából.

A helyzetet bonyolítja, hogy a nagy autóipari gyártók ellátási lánca hosszú és széttagolt, így sem a gyártók, sem a járművekbe az akkumulátorokat készítő cégek nincsenek mindig tisztában az ólom, illetve más fémek eredetével, hiszen azok beszerzése jellemzően nemzetközi kereskedőcégeken keresztül valósul meg.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.