Célzott programokkal segítene a kormány

Kormányzati segítséget ígért Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus miatt veszteséget elszenvedő gazdasági szereplőknek tegnap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2020 című gazdaságpolitikai fórumán. A miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy 2020-ban új szakasz kezdődik, mégpedig egy világjárvánnyal, de ettől nem kell megijedni, ahogy a gazdasági világválság idején sem kellett.

Meg kell oldani, hogy a gazdasági visszaesés ne a 2008–2009-eshez hasonló mértékű legyen, hanem legfeljebb akkora, hogy az EU-val szembeni gyorsasági előnyét Magyarország meg tudja őrizni – mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy Kínának is öt-hat hónapjába telt a vírus megfékezése. Ez az időszak Európában már beleér a júliusba, vagyis „a turisztikai szezon idén kampó”, ezért jelentős gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki jobban hozzá van kötve az emberek utazási kedvéhez. Elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt készülni kell arra, hogy rövid távon mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából. „Ha csak annyit és úgy fogunk csinálni a következő tíz évben, mint az előző tízben, akkor tönkre fogunk menni.”

A miniszterelnök szerint nyárig is eltarthat, amíg a turizmus és egyéb fontos, most megviselt ágazatok talpra állnak. A kormány azt várja a kamarától, hogy április végére mérje fel, melyik ágazatban milyen hatása lett a járványnak, és a kormány ennek megfelelően alkotja majd meg a célzott ágazati programokat. „Az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást” – húzta alá. A nehézségek közé sorolta a Brexit iparpolitikai következményeit is: az Európai Unió (EU) új iparpolitikai elképzelésében ugyanis nincs sok köszönet. Már érzékelhető belőle, hogy a britek elhagyták az uniót, és olyan elemeket tartalmaz, amelyek rosszul érintik Magyarország versenyelőnyét. A 2012 óta elért fordulatok között említette a 3 százalék alatti hiányt, az államadósság 66 százalékra mérséklését – erről azt mondta, hamarosan 60 százalék alá csökken a mértéke –, valamint a devizaadósság arányának folyamatos leszorítását az államadósságon belül. Az utóbbiról szólva megjegyezte: az a kormányzati törekvés, hogy ne legyen devizaadósság, és forintból finanszírozzák a magyar államadósságot, amely teljes egészében a magyarok kezében legyen.

Méltatta a jegybank monetáris politikáját, mert azzal sikerült elérni, hogy 2012-höz képest 2019-ben az államadósság utáni kamatkiadás 900 milliárd forinttal lett kevesebb. Orbán Viktor összegzése szerint a magyar gazdaság növekedése mögött egyensúlyi tényezők állnak, a sikereket pedig meg kell védeni a következő tíz évben is.

A nagy szökés

Az elmúlt tíz évben egy sikeres válságkezeléssel és növekedési fordulattal Magyarország ismét éllovas lett a régióban – erről már Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszélt. Emlékeztetett arra, hogy míg 2010-ben a régióban utolsó volt az ország az elért növekedés tekintetében, addig 2019-ben már első lett a GDP-növekedésben. „Az uniós fejlettségi átlaghoz képest 2019 végén a magyar már meghaladta lengyel és a görög fejlettségi szintet, ami történelmi siker” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy minden egyensúlyi mutatóban – folyó fizetési mérleg, államháztartás, piaci egyensúly, munkaerőpiac – az ország fenntartható állapotot hozott létre. A jegybank elnöke kijelentette, hogy meg lehetne ismételni a 2018-as és a 2019-es gazdasági növekedést és az Európai Unióhoz viszonyított 3 százalékpontos többletet. Hozzátette, hogy ezt 2030-ig folytatva az ország elérné az akkori EU fejlettségi átlagának a 93,3 százalékát. A 2 százalékos többlettel ugyanez 84 százalék. Az MNB elnöke szerint a magyar modell jól vizsgázott, a továbbfejlesztése pedig szükséges. Hozzátette, hogy a magyar kkv-k termelékenységében érdemi potenciál van.

„Itt a nagy szökés lehetősége” – értékelt az MNB vezetője, aki szerint meg kell duplázni a GDP-arányos vállalati és lakossági hitelállományt. Ez most 32 százalékon áll, messze a 60 százalékos uniós átlagtól. A fenntartható növekedéshez a vállalatok tőkepiac felé fordulását kulcsfontosságúnak nevezte, ezért indították be a Növekedési kötvényprogramot. A lakáspiacot továbbra is fontos növekedési tartaléknak nevezte, el kell érni, hogy évente harmincezer új lakás épüljön. A munkaerőpiacon tartalékot jelentenek az alacsonyan képzettek, az ötven év felettiek és a fiatalok. Szerinte Magyarország a gazdasági összetettség szempontjából stabilan tartja helyét a világ tíz legjobb országa között. „A világban is ritkának számítanak a hétéves felzárkózási periódusok, az elmúlt száz évben a magyar gazdaságtörténetben csak 2010 és 2019 között volt növekedés-felzárkózás az egyensúly megtartása mellett.”

Megvédhetők az eredmények

Bizonytalan európai politikai környezetben, a Brexit és a 2021–2027-es uniós költségvetés elfogadása körül zajló egyeztetések, a világgazdasági erőterek átrajzolódása és a koronavírus várható negatív gazdasági hatásai közepette kell a magyar gazdaság eredményeit megvédeni, és az Európai Unióban elért növekedési előnyünket megtartani – közölte előadásában Varga Mihály pénzügyminiszter.

A külső környezetet jellemezve elmondta, hogy a világgazdaság három nagy erőközpontja (az USA, Kína és az EU) között folyamatos az erőeltolódás. A vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben az EU az Egyesült Királyság kiválásával hátrébb kerül a versenyben, a gazdasági növekedésben pedig már most sereghajtó. Megemlítette azt is, hogy bár autóipari központként tekintünk Európára, de az elektromos és a hibrid modellek gyártásában Kína és az USA már lehagyta az uniót, okostelefonok előállításában pedig Európa végképp lemaradt. Ahhoz, hogy Magyarország megőrizze az elmúlt tíz évben elért gazdaságpolitikai eredményeit, tovább kell szélesíteni a gazdaságpolitikai mozgásteret, valamint szükség van a versenyképességi intézkedések bevezetésének felgyorsítására, a hatéves adó- és bérmegállapodás betartására és arra, hogy a beruházók számára továbbra is vonzó legyen az ország.

Az idő igazol

Az elmúlt tíz évben sikeres gazdasági modellváltás zajlott le Magyarországon, amely tartós gazdasági növekedést hozott – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke. A stabilizáció, a munkaerőpiac rendbetétele, a bérnövekedés, a beruházások, az export és a versenyképesség növelésének ösztönzése eredményeként a fegyelmezett költségvetési környezetben tartós a gazdasági növekedés, és látványos a foglalkoztatás bővülése. „Mindezek következtében Magyarország gazdasági megítélése lényegesen javult” – mutatott rá. Azt is jelezte, hogy az adórendszer átalakítása, a migrációkezelés, az exportösztönzés módja, valamint a GMO-kérdésre adott válasz tekintetében az idő a magyar államot igazolja. „Most azonban új kihívásokkal kell szembenézni, például a koronavírus gazdasági hatásaival, a munkahelyteremtés lassuló ütemével, a munkaerőhiánnyal és az emelkedő inflációval.” Ezekre a válasz a pragmatikus monetáris és gazdaságpolitika, az oktatás fejlesztése, a kkv-k termelékenységének javítása, a zöld- és etikus közgazdasági gondolkodásmód erősítése, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia eredményeinek felhasználása lehet. „Ha ezt jól csináljuk, meg tudjuk őrizni az eredményeinket” – hangsúlyozta.