Idén 0,8 százalékkal zsugorodhat a bruttó hazai termék (GDP) reálértéke, ehhez viszont arra van szükség, hogy április végén elkezdjék legalább részben feloldani a korlátozásokat, és a kilábalás gyors legyen – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy egyszerre minden visszatér majd a rendes kerékvágásba, inkább lépésről lépésre oldhatják fel a korlátozásokat. Szerinte ha csak a nyár elején kezdődik el a korlátozások visszavonása, akkor érezhetően gyengébb lehet a gazdaság teljesítménye, így 1,5-2 százalékos lehet a visszaesése 2020-ban. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a gazdaság 1,4 százalékos zsugorodását várja, hozzátéve, hogy akkor van erre lehetőség, ha gyors kilábalás mellett V típusú válsággal nézünk szembe.
Az első negyedéves adatok még kifejezetten kedvezők lehetnek, azonban negyedéves alapon zsugorodhat a gazdaság. Az április–június valószínűleg borzasztóan alakul, 5,5 százalékkal mérséklődhet a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. A harmadik és a negyedik negyedévben viszont gyors ütemű felpattanás várható. A Takarékbank szakértője figyelmeztet: U alakú válság esetén 2,5 százalékkal zsugorodhat a GDP az idén, azonban lassúbb kilábalás nyomán 10 százalékos visszaesés sem zárható ki. Egyelőre nem lehet megmondani, melyik forgatókönyv valósul meg. A Moody’s múlt héten közzétett elemzése alapesetben stagnálást vár, azonban mínusz 5,5 és 1,5 százalék közé teszik a GDP várható változását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kifejezetten optimista, 2–3 százalék közötti növekedést prognosztizál.
Az előrejelzések nagy bizonytalansága annak tudható be, hogy egyelőre nem ismerjük a válságkezelés mikéntjét és az intézkedések által biztosított forrást sem, így a felpattanás üteme sem becsülhető – magyarázta Suppan Gergely. Sok múlik majd a kormány intézkedésein, kulcskérdés lehet, hogy sikerül-e megelőzni a radikális emelkedését, és megoldani a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók átmeneti jövedelempótlását, ami aránylag elfogadható szinten tartaná a belső keresletet. A szakértő szerint a talpra álláshoz 2-3 ezermilliárd forint forrásra is szükség lehet. Orbán Viktor miniszterelnök április 6–7-re ígérte a mentőcsomag részleteinek ismertetését, amelynek nyomán mindenkinek lesz munkája, aki dolgozni akar. „A válságkezelés és a gazdaság újraindítása érdekében az idei költségvetés radikális átalakítására van szükség” – jelentette ki a kormányfő. A költségvetés felszabadítható tételeiből egy-egy alapot kell létrehozni válságkezelésre és a gazdaság újraindítására. Orbán Viktor leszögezte: minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét kell elindítani, célul kitűzve a növekedést, a munkahelyteremtést, valamint a munkahelyek megőrzését.
Négypontos csomagot tárt a nyilvánosság elé az MNB. Javaslatai között a kényszerszabadságra küldött dolgozók bérének kifizetése, beruházási programok indítása és állami garanciaalapok létrehozása szerepel, amihez a jegybankmérleg átalakítása nyújthat fedezetet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szintén négy pontban fogalmazta meg javaslatait: fel kellene állítani egy válságkezelési alapot, biztosítani kellene a meglévő munkahelyeket, illetve kezelni kellene a kialakult munkanélküliséget, támogatás szükséges a magyar vállalkozók részére, és szolidaritási, közjót biztosító intézkedésekre is szükség lesz, például a bajbajutottak egyszeri támogatásának formájában.
Egy U alakú válság esetén 2,5 százalékkal zsugorodhat a GDP, lassúbb kilábalás nyomán 10 százalékos is lehet a visszaesés
