Magához tért januárra az ipar

Januárban 2,4 százalékkal nőtt a magyarországi ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított értéke pedig 2,7 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becslése szerint. A kibocsátás tavaly decemberhez viszonyítva – három hónapi csökkenés után – 4,6 százalékkal nőtt szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva. A januári nyers adatnál – a decemberi visszaesést nem számítva – tavaly csak júniusban és

augusztusban volt kisebb a termelés, a kiigazított éves adat pedig a 2019. augusztusi mélypont értékével egyezik meg, de megint csak akkor, ha a decemberit figyelmen kívül hagyjuk.

„A feldolgozóipari alágak több mint felében csökkent a termelés volumene, a legnagyobb súlyú járműgyártás azonban az előző havi visszaesés után jelentősen emelkedett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék előállításában gyorsult a növekedés – reagált a KSH adataira Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az adatok – mint mondta – alátámasztják korábbi véleményét, miszerint a múlt év végi leállást döntően a szokásosnál hosszabb karácsonyi szünetek, a járműgyártás esetében pedig a szigorodó szén-dioxid-kibocsátási szabályok okozhatták. Az év elejére azonban újra felpörgött a termelés.

Suppan Gergely úgy látja, némileg javítja az idei kilátásokat, hogy a németországi és az európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontjukról, miután megszületett az első amerikai–kínai részmegállapodás. A Kínában kitört koronavírus-járvány azonban átmenetileg okozhat gazdasági nehézséget már az első negyedévben is. „Az ipari termelés 2015 óta összesen 17 százalékkal, 2010 óta pedig 43 százalékkal bővült. A kedvező tendencia a következő években is kitarthat” – mondta az elemző. Úgy véli, az idén 4 százalékkal nőhet az ipari termelés a tavalyi 5,4 százalék után, a következő években pedig tovább gyorsulhat a bővülés, mivel a kapacitások is növekednek.