Mérséklődött a drágulás dinamikája
Februárban 4,4 százalék volt az éves alapon mért infláció, ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb a kiugró januári adatnál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A tényadat 0,2 százalékponttal haladta meg a Világgazdaság konszenzusát és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozását. A maginfláció 4,1 százalékra emelkedett az előző havi 4 százalékról, ezzel átlépte a jegybanki célsáv tetejét. A jegybank által közzétett adószűrt maginfláció szintén 0,1 százalékponttal emelkedett: a célsávon belül maradva, a tetejét megközelítve 3,8 százalék volt a mutató februárban. Januárhoz képest 1,2 százalékkal nőttek az árak, a maginflációs mutatók változásával párhuzamosan egyértelmű az árnyomás erősödése.
Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett nagyobb mértékben – olvashatjuk a KSH kommentárjában. Az élelmiszerek 7 százalékkal drágultak egy év alatt, azonban januárhoz képest is 1,5 százalékos az áremelkedés mértéke. Bár tavaly februárhoz viszonyítva 7,7 százalékkal kerültek többe az üzemanyagok, azonban januárhoz képest már 4,3 százalékkal csökkent az áruk. Az MNB a kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a piaci szolgáltatások inflációja 5 százalék közelében stabilizálódott, az élelmiszerek gyorsan drágultak, az iparcikkek árindexe mérsékelt maradt.
A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése és az olajárak összeomlása miatt az infláció 3,5 százalék közelébe süllyedhet, majd az év végéig a 3,5–4 százalékos sávban ingadozhat – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A korábbi várakozásokkal ellentétben a 3 százalékos célt nem közelíti meg a pénzromlás üteme. A szakértő hozzáfűzte: mivel az árak emelkedése széles bázisú, ezért idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítunk. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a koronavírus kétoldali hatására figyelmeztet. A járvány egyrészt az ipari termékek és az élelmiszerek árát hajtja fel, másrészt a szolgáltatások és a turizmus esetében árcsökkenést eredményezhet. Ha 30-35 dollár körül marad az olajár, az 0,8 százalékponttal csökkentheti az inflációt, így 3,2-3,3 százalék lehet az éves átlag. Németh Dávid szerint elképzelhető, hogy az év második felében 40-45 dollár közelébe emelkednek az olajárak, és 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a magas éves inflációs adatban a forintárfolyamnak is szerepe lehetett, igaz, januárhoz képest nem fokozódott az inflációs hatása. Az adatközlést követő órában az euró-forint árfolyam nem mutatott számottevő mozgást, a 336-337-es szint körül alakult. A szakértő előrejelzése 3,5-3,8 százalékos átlagos inflációval számol, az olajárak alakulásának függvényében.
Valószínűleg nem lesz szükség monetáris szigorításra Magyarországon – hangsúlyozta Suppan Gergely. Az elmúlt hónapokban a devizakamatcsere-ügyletek állománya érdemben csökkent, ami megemelte a bankközi kamatokat. Várható a nagy jegybankok szigorítása, a külső infláció esése, sőt, akár defláció is. Jobbágy Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatvezérelt üzemmódban lévő monetáris politika feltehetően csak kisebb mértékben változó feltételekkel, likviditásmenedzselési lépésekkel fog előrehaladni.
