Rontottak a kilátásokon a koronavírus miatt

A koronavírus okozta bizonytalanság nyomán 0,2 százalékponttal, 3,1 százalékra mérsékeltük a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésének előrejelzését – tudta meg a Világgazdaság Szendrei Vandától, az Oxford Economics elemzőcég közgazdászától. A prognózist elsősorban a koronavírus gazdasági hatásai és a világgazdaság lassulása miatt mérsékelték. A magyar kormány előrejelzése 3,5 százalékos GDP-növekedést feltételez, ez mindössze 0,2 százalékponttal magasabb az Oxford Economicsnak a koronavírus megjelenése előtti előrejelzésénél. A Világgazdaság legutóbbi, február közepi elemzői konszenzusa 3,6 százalékot prognosztizált, de ezek a várakozások még nem vagy csak kismértékben számoltak a koronavírus hatásaival. Az elemző rámutatott: Magyarország kínai kitettsége ugyan nem számottevő – a félkész termékek mindössze 3 százaléka származik a távol-keleti országból –, azonban a kínai eseményeknek a másodkörös hatásokon keresztül súlyos következményük lehet az export és ezen keresztül az ipar területén. Ez utóbbi 2,8 százalékkal nőhet 2020-ban – a korábbi előrejelzés 3 százalék volt. A szakértő szerint, amennyiben a koronavírus hatása nem szűnik meg, az Oxford előrejelzését tovább kell csökkenteni. Várhatóan 2,9-3 százalék körülire mérséklődhet a prognózis.

A beruházások a tavalyi 15 százalék helyett 6,7 százalékkal bővülhetnek – hangsúlyozta Szendrei Vanda. Az építőipart az érvényes építési engedéllyel rendelkező lakásfejlesztések 5 százalékos áfájának 2023-ig való kitolása támogatja, ám a munkaerőhiány és az uniós források lassabb beáramlása fékezheti a szektort. Az EU-s pénzeknél 2020–2021 átmeneti időszak lehet a 2014–2020-as és a 2021–2028-as költségvetési időszakok között. Az egészséges hitelbővülés folytatódhat, és ezáltal a bankrendszer kockázatai sem nőnek, viszont az emelkedő kamatok és a korábbinál lassabb GDP-növekedés miatt 10 százalék alá mérséklődhet az ütem. Az Oxford Economics szakértője hozzátette: a munkaerőpiac továbbra is feszes marad, de a reálbér emelkedése a 7-8 százalék körüli szintről 5 százalékra mérséklődhet a magasabb infláció és a visszafogottabb GDP-növekedés hatására.

Magyarország kockázati besorolása enyhén csökkent: 3,8 pontos a tízpontos skálán, ez lényegesen kedvezőbb a kelet-európai 4,7 pontos átlagnál, azonban a többi visegrádi ország kockázata alacsonyabb – húzta alá az elemző. A szakpolitikai mix továbbra is unortodox, a fiskális politika pedig prudens, a monetáris politika azonban rendkívül laza. Nincs olyan tényező, amely nagyobb veszéllyel fenyegetne, a GDP-növekedés, az infláció, a folyó fizetési mérleg, az adósságráta és a külső adósság is megfelelő, a költségvetési hiány pedig kifejezetten jó. Szendrei Vanda négy kérdéses területre irányította rá a figyelmet: a külső válság begyűrűzésére, a munkaerőhiányra, a korrupciós helyzet romlására és az EU-val való feszültségekre.