Tavaly is tovább csökkent az állatállomány
Egy év alatt 8 százalékkal csökkent a sertésállomány, tavaly december 1-jén 2,634 millió sertést tartottak Magyarországon – idézte a KSH adatait a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. Az egyéni gazdaságokban 485,9 ezer sertést számláltak, itt az állomány egy év alatt 15 százalékkal zsugorodott. A gazdasági szervezeteknél 6 százalékkal kevesebb, 2,148 millió egyedet tartottak nyilván. Az anyakoca-állomány csaknem 13 százalékkal – 155,3 ezerre – csökkent a 2018. december 1-jeihez viszonyítva.
A KSH adatai szerint az élősertés-kivitel tavaly 8 százalékkal, 38 ezer tonnára nőtt az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb vevő Románia, Ausztria és Szlovákia volt. Romániába 18, Ausztriába 13, Szlovákiába 8 százalékkal több sertés került. Az élősertés-behozatal 10 százalékkal, 58 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban, a legnagyobb beszállító Szlovákia, Németország és Csehország volt.
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 12 százalékkal, 150 ezer tonnára nőtt, míg értéke 27 százalékkal emelkedett 2019-ben az előző évihez képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították Magyarországról, és mindhárom célpiacra emelkedett a kivitel. A sertéshúsimport mennyisége 2 százalékkal, 168 ezer tonnára csökkent, értéke pedig 17 százalékkal növekedett. A sertéshús 55 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott.
Drasztikusan emelkedett a sertés felvásárlási ára: a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként, hasított meleg súlyon 625 forint volt 2020 januárjában, ami 44 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 46 százalékkal nőtt 2020 januárjában 2018 azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 22, a sertéscombé 34 százalékkal emelkedett ugyanekkor.
Élénkült az uniós export is. Az
Európai Bizottság közlése szerint az Európai Unió 20 százalékkal több friss, fagyasztott és feldolgozott sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon 2019-ben, mint egy évvel korábban, ez 4,74 millió tonnának felelt meg. Az export 51 százaléka Kínába irányult, ahova az egy évvel korábbinál 78 százalékkal több, 2,4 millió tonna uniós sertéshús került a vizsgált időszakban. További nagy célpiac Japán (457 ezer tonna), valamint Dél-Korea (267 ezer tonna). A Japánba irányuló kivitel nem változott számottevően, míg Dél-Koreába 23 százalékkal csökkent. A kutatóintézet összefoglalója kiemeli, hogy az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai 50 százalékkal voltak magasabbak 2020 kilencedik hetében az előző év azonos hetének átlagárához képest.
Fogyasztásnövelő kampány
Idén már nyolcadik alkalommal indít sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányt az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége. A kampánynyitó rendezvényen elhangzott, hogy most különösen jó időszakban hívják fel a fogyasztók figyelmét a sertéshús szerepére a kiegyensúlyozott táplálkozásban, hiszen a világpiaci helyzet miatt jelentősen drágul a sertéshús, egyes állatvédő mozgalmak pedig – a sertéspiaci szereplők szerint hamisan – az állattenyésztést nevezik meg a klímaváltozás egyik előidézőjeként. Mint Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta, a kampány idején üzleteikben 10 százalékkal is megnő a sertéshúsvásárlás.
