Tíz százalék fölötti volt a drágulás

Tavaly sem tört meg a majd harminc éve tartó áremelkedési trend a földpiacon, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken – írták termőföldpiaci elemzésükben az Agrotax Kft szakemberei. A 2019-ben értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre lehetett felfigyelni. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálatokból kiderült, hogy olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést terveznek, vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik. Az Agrotax a szélsőséges árazásoktól megtisztította az adatbázist, így az elemzés több mint 56 ezernyi szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adásvételi szerződésén alapul.

Az elmúlt évben a földek hektáronkénti átlagára elérte az 1,602 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest, ám egymillió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát földterület. Regionális összevetésben egy hektárért a legtöbbet a Dél-Alföldön (1,911 millió forintot), míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon kértek (1,245 millió forintot). Megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek (3,138 millió forint/hektár). Kétmillió forint körüli ársávba tartozó megyék: Békés (2,168 millió forint), Hajdú-Bihar (2,095 millió forint), Tolna (2,015 millió forint). A legalacsonyabb, 1,2 millió forint alatti árak pedig Nógrád (1,12 millió forint), Heves (1,162 millió forint) és Zala (1,172 millió forint) megyében alakultak ki.

„A következő években sem számítunk a termőföld drágulásának lassulására, mert továbbra is nagy a kereslet. Az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén a piacon új területek jelenhetnek meg, ám az igényeket még ezek sem elégítik majd ki, hiszen Magyarországon még tart a fenntartható birtokrendszer kialakulása. A hatékony földbirtokra épülő amerikai és német piacokon is jelentős volt a drágulás az utóbbi években, mivel világszinten véges, illetve csökken a termőföldterület nagysága” – emelte ki Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

Tavaly egyhektárnyi szántóterület átlagosan 1,721 millió forintért cserélt gazdát Magyarországon, ez az előző évi értékhez képest 10,93 százalékos emelkedés. Ugyanakkor sehol sem kelt el szánó egymillió forint alatti áron. A legkisebb mértékben, 7,4 százalékkal a Dél-Alföldön nőttek az árak, míg a legnagyobb, 14 százalékos növekedés Közép-Magyarországon volt.

A legtöbbet a Budapesthez tartozó szántókért kellett fizetni (2,533 millió forint/hektár), majd ettől kissé elmaradva Hajdú-Bihar, Békés és Tolna megye a legdrágább, míg a legalacsonyabb átlagáron (hektáronként 1,219 millió forintért) Zala megyében lehetett szántókhoz jutni. A tavaly eladott szántóföldek átlagos nagysága 1,48 hektár volt, ez a vizsgált művelési ágak közül az erdők után a második legnagyobb átlagos méret.

A gyepterületek átlagos hektáronkénti ára 1,327 millió forint volt, míg egyhektárnyi erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. A fél hektárnál nagyobb méretű gyümölcsösök országos átlagára tavaly meghaladta a 3 millió forintot, értékük hektáronként 3,073 millió forintra emelkedett. Nyugat-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon egyaránt 4 millió forint feletti átlagárakon keltek el a területek.

A fél hektárnál nagyobb, szőlőművelési ágba sorolt földterületek hektáronként átlagosan 3,364 millió forintért cseréltek gazdát tavaly. A legmagasabb árak a Közép-Dunántúlon (7,68 millió forint/hektár) és Észak-Magyarországon (3,228 millió forint/hektár) voltak, míg a legalacsonyabb, 2 millió forint alatti átlagárak a Nyugat-Dunántúlon (1,768 millió forint/hektár), illetve az Észak-Alföldön (1,796 millió forint/hektár) alakultak ki.

Egy hektár szántó haszonbérleti díjainak országos átlaga 72 097 forint volt tavaly. A legmagasabb díj a Dél-Alföldön (81 ezer forint/ hektár/év) volt, de az ár meghaladta a 70 ezer forintot az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Közép- Dunántúlon is. A legalacsonyabb, 60 ezer forintos hektáronkénti átlagos haszonbérleti díj a nyugat-dunántúli területeken alakult ki.

A hazain túl

Németországban 2018-ban 8,5 millió forintnak felelt meg a termőföld hektáronkénti ára, az eladott földterület átlagos nagysága pedig 2,2 hektár. Az országrészek között azonban hatalmas az árkülönbség: Nyugat-Németországban átlagosan 12,5 millió forint, míg a keleti országrészben 5 millió forint a hektáronkénti átlagár. A bérleti díjak között is nagy a szórás, az átlag hektáronként 140 ezer forint, ám míg Észak-Rajna–Vesztfáliában és Alsó-Szászországban 231 ezer, addig Brandenburgban és Szászországban 66 ezer forint a hektáronkénti díj. A német piacot 2007-ig viszonylag stabil árak jellemezték, majd erőteljes áremelkedés következett 2010–2016 között, amikor az árak gyakorlatilag duplázódtak. Az elmúlt öt évben az átlagos áremelkedés mértéke 5,4 százalék volt.