Visszafogottabbá vált a költekezés

A z elmúlt évben a lakosság 2020 milliárd forintot hagyott élelmiszerre a boltok pénztáraiban, ami a 2018-as bázishoz képest bár értékben 7, a mennyiségi változást tekintve csupán 1 százalékos növekedésnek felel meg – derült ki a Világgazdaság érdeklődésére a Nielsen által közölt adatokból. A háztartási vegyi áru, illetve szépségápolási termékek kategóriájában a 477 milliárd forintos forgalom még ekkora mennyiségi bővülést sem ért el, igaz, a stagnálás is elegendő volt a 6 százalékos értékbeli felfutáshoz.

A piackutató kiskereskedelmi indexe szerint tavaly is a feldolgozott hús volt a magyar háztartások által a legnagyobb értékben vásárolt élelmiszer, 311 milliárd forintos forgalma meghaladja a képzeletbeli dobogó második, illetve harmadik fokát elfoglaló sör (150 milliárd forint) és sajt (110 milliárd) együttes értékesítését. Vagyis a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis ellenére sincs nyoma visszaesésnek. A hazai húsfogyasztási szokásokra továbbra is építhetnek a kiskereskedelmi láncok, a statisztikát még az sem befolyásolja, hogy az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át a vegetáriánus táplálkozásra. Inkább a disznóhús drágulására vezethető vissza, hogy évről évre nő a baromfitermékek népszerűsége, egyes bolthálózatoknál 55 százalékos a szárnyasok részaránya, szemben a már csak 45 százalékos részt lefedő sertéshúsokkal.

Tavaly 1 százalékkal több feldolgozott húsra esett 6 százalékkal nagyobb költés a boltokban, a sör esetében pedig a Nielsen adatai szerint 10 százalékkal ugrott meg az értékesítés, ami 3 százalékos mennyiségi bővülés. Ez némileg ellentmond a Magyar Sörgyártók Szövetsége által a Világgazdasággal közölt előzetes éves adatoknak, az iparági szervezet ugyanis 3 százalékos növekedés helyett 1 százalékos csökkenésről tud. Emögött az állhat, hogy a sörfogyasztás szempontjából fontos két hónap, a május és az augusztus is lényegesen hűvösebb volt tavaly, mint a korábbi években. Az időjáráshatáson túl további fontos tényező volt az olcsóbb, importból származó sörök megugró kiskereskedelmi forgalma. Százmilliárdos nagyságrendet a feldolgozott húson és a sörön kívül csak a sajt ért el, 110 milliárd forintos forgalma az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékos értékbeli és 2 százalékos mennyiségi bővülés. A kedvező tendenciához nagyban hozzájárul, hogy a prémiumsajtok iránti kereslet élénkült, a fogyasztási szokások és az alkalmak pedig bővültek. A negyedik és az ötödik hely az italoké: 87 milliárd forintot költöttünk tavaly szénsavas üdítőkre, ásványvízre pedig 78 milliárdot. Ez értékben 10, illetve 5 százalékos növekedés, míg azonban üdítőből

1 százalékkal több, addig ásványvízből 2 százalékkal kevesebb fogyott.

Az élelmiszereknél 70 százalék a gyártói márkák aránya, a fennmaradó 30 százalék saját márkás termék, a vegyi áruknál viszont 82-18 százalék ez az arány. A boltméret szerinti megoszlást tekintve az élelmiszerek esetében még koncentráltabbá vált a piac, az egy évvel korábbi 43-ról 45 százalékra nőtt a szupermarketeket és diszkontokat is magukba foglaló, 400 és 2500 négyzetméter közti üzletek részaránya. A vegyi áruknál viszont tartják éllovas pozíciójukat és 41 százalékos részarányukat a drogériák, ami nem csoda, hiszen a háztartási termékek mellett a szépségápolási cikkek is idetartoznak.

Bár vegyi árura a negyedénél is kevesebbet költünk, mint élelmiszerre, azért ebben a kategóriában is vannak kiemelkedő szegmensek. Ha csak az élbolyt nézzük: mosószerért 50, vécépapírért 39, öblítőért pedig 25 milliárd forintot hagytak tavaly a boltokban, de tusfürdőre és pelenkára is jutott 23, illetve 22 milliárd forint. Érdekesség, hogy ezek a termékcsoportok éves alapon úgy is 4-8 százalékos pluszt hoztak a kasszákba, hogy mosószerből 6, vécépapírból pedig 1 százalékkal kevesebb fogyott. Eközben az öblítő forgalma stagnált, a tusfürdőé és a pelenkáé pedig 5, illetve 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.