Jóval kevesebbet vásároltunk húsvétkor

A húsvét előtti bevásárlási időszak éves alapon több élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatnál is számottevő forgalmi visszaesést hozott, amelynek mértéke április első felében 8-10 százalékos, közvetlenül az ünnep előtt, nagycsütörtökön és nagyszombaton pedig 10-15 százalékos volt, miközben a tranzakciószám is 25-30 százalékkal csökkent – értesült iparági forrásokból a Világgazdaság. Ez az üzletláncok szempontjából azt jelenti, hogy hiába ugrott meg az egy vásárlásra jutó kosárérték, a kijárási korlátozások miatt a fogyasztók jóval ritkábban, összességében pedig kevesebbet költöttek.

A napi bevásárlások egyre kevésbé jellemzők, a többség a járvány miatt hetente kétszer vagy annál is ritkábban megy boltba. Ezzel összefüggésben a húsvéti bevásárlás a korábbi évekkel ellentétben az idén nem töltött ki csaknem két teljes hetet, hanem mindössze három napra koncentrálódott: múlt hét szerdára, csütörtökre, majd a nagypénteki munkaszünet után nagyszombatra. Lapunk úgy tudja, hogy a tavaly áprilisi bázistól a hónap első felében összességében a hipermarketek maradtak el kevésbé, sokan alighanem abban bízva választották a legnagyobb alapterületű üzleteket a szupermarketek, diszkontok, kisboltok helyett, hogy egyrészt lehetőleg mindent megkapjanak egy helyen, másrészt könnyebben megtarthassák másoktól a javasolt kétméteres távolságot. Csakhogy közvetlenül húsvét előtt fordult a kocka, és a többség újra a lakóhelyéhez közeli boltokat részesítette előnyben a hipermarketekkel szemben.

A negatív húsvéti kiskereskedelmi trendhez az is hozzájárul, hogy a veszélyhelyzet kihirdetését követő másfél hetet a karácsonyi szezont idéző vásárlói roham jellemezte. Abban a kiemelt időszakban a megszokottnak a két-háromszorosa is lehetett a forgalom, amely utána törvényszerűen visszaesett, hiszen a többség alaposan betárazott alapvető élelmiszerekből, háztartási vegyi árukból. A szezonális termékek legnagyobb vesztesei a figurás édességek voltak, 40-50 százalékkal kevesebb ünnepi csokoládét spájzoltak be a háztartások, mint tavaly ilyenkor. A sonkaértékesítés is visszaesett, de csak mintegy 10-12 százalékkal, miközben a tojás és a kalács forgalma stagnált vagy legfeljebb 1-2 százalékkal csökkent.

A kijárási korlátozások részeként rendelték el, hogy 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek vásárolhatnak. A Világgazdaság információi szerint a szakmai szervezetek és az áruházláncok egyetértenek abban, hogy érdemes lenne változtatni a szabályozáson. A hazai tulajdonú és a külföldi hátterű bolthálózatok egységesen úgy látják, három- helyett kétórás sávot is elegendő lenne fenntartani az időseknek, akik hétfőtől péntekig, reggel nyolctól tíz óráig látogathatnák az üzleteket, hétvégére pedig feloldanák a korlátozást. Ez ügyben a szakmai szervezetek több szaktárcánál lobbiznak, az Agrárminisztériumnál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is. A megfontolás mögött az a lényegében általános tapasztalat áll, hogy a 65 év felettieknek fenntartott időszak első felében valóban sokan élnek a lehetőséggel, a másodikban viszont konganak a boltok az ürességtől.