Márciusban 3,7 százalékra mérséklődhetett az éves alapon mért az előző havi 4,4 százalékról a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,4 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizált a március végén megjelent Inflációs jelentésében, ráadásul a drágulás ütemének meredek esését várja, eszerint áprilisban 2, májusban és júniusban 1,6, illetve 1,7 százalék lehet az ütem. Az alapfolyamatokat megragadó mutatók az árszínvonal-dinamika gyengülését jelzik. A maginfláció 0,3, az adószűrt mutató 0,1 százalékponttal lehet alacsonyabb, mint februárban: az előbbi 4, az utóbbi 3,7 százalékos lehetett. A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a fogyasztói árindexet.
Az üzemanyagok árának esése és a forint gyengülése ellentétesen hatott a fogyasztói árakra márciusban – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az élelmiszerek drágulása azonban erősíthette a pénzromlást. Regős Gábor hozzátette: hosszabb távon az olajárak emelkedése és a gyenge forint felfelé nyomhatja a fogyasztói árindexet, és ezt a lanyhuló kereslet csak részben kompenzálhatja. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az olajárak miatti bázishatás eleve mérsékelte volna a drágulást, amit csak fokozott az üzemanyagok áresése, de részben kiegyensúlyozhatta az élelmiszerárak gyors emelkedése. Palócz Évának, a Kopint-Tárki vezérigazgatójának előrejelzése szerint az élelmiszerek márciusban 1,5 százalékkal drágulhattak februárhoz képest, és éves szinten is 8 százalék lehet a termékkategória áremelkedése.
Az enyhülő árnyomás ellenére van monetáris politikai teendője az MNB-nek, a 3 százalékos jegybanki inflációs cél akkor valósulhat meg, ha az intézkedésekkel sikerül talpra állítani a gazdaságot 2021-re – magyarázta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ha jövőre is bicegne a gazdaság, akkor szerinte az infláció is elmaradhat a 3 százaléktól. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője arról beszélt, hogy az ellátási láncok sérülése néhány hónap múlva az élelmiszer jelentős drágulását okozhatja. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy a vírus egy új fogyasztói kosarat hozott létre, amely jelentősen eltér a megszokott módszertantól: gyógyászati termékekből, élelmiszerből és tisztítószerekből számottevően többet vásárolt a lakosság márciusban. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes termékkategóriák ideiglenesen szinte teljesen kiesnek a fogyasztói kosárból. Piaci szolgáltatásokra, tartós fogyasztási cikkekre, üdülésre, utazásra várhatóan alig költünk a következő hónapokban, ráadásul hiába lett olcsóbb az üzemanyag, ténylegesen sokkal kevesebbet tankolunk a kutaknál – emiatt a fogyasztói kosár alig tükrözi a vásárlási szokásainkat. Suppan Gergely szerint a fogyasztói árindex 3,7 százalékra emelkedhet decemberre. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lényegesen gyengébb dinamikát vár: 2,5 százalékos éves inflációt valószínűsít.
