Számos érv szól a jövedelempótlás mellett
A munkanélkülisegély-rendszer átalakítására és ideiglenes munkahelyvédelmi jövedelemre lenne szükség a válság idejére – mondta a Világgazdaságnak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke. Az utóbbi intézkedés azokon segíthetne, akiket nem bocsátottak el, de fizetés nélkül maradtak. Ezen a téren teljes spektrumú vagy iparághoz kötött támogatás is elképzelhető. Szalay-Berzeviczy Attila szerint nem elegendő a munkából kiesők terheit csökkenteni, az államnak fontos lenne alapszintű jövedelmet nyújtania, hiszen a járvány miatti korlátozások is állami intézkedések. Az egykori tőzsdevezér felhívta a figyelmet, hogy a válság nyomán százezrek veszíthetik el a munkájukat, ráadásul az Európai Központi Bank felmérése szerint a magyar háztartások 60 százalékának legfeljebb 300 ezer forint megtakarítása van, ami csak két hónapra lehet elegendő.
A munkájukat elvesztőknek havi 100 ezer forintos, plusz eltartottanként 50 ezer forintos juttatást kellene adni – véli Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Ha 300 ezer fő és 300 ezer eltartott kapna így ideiglenes ellátást, akkor ez három hónap alatt 145 milliárd forintba, a GDP 0,3 százalékába kerülne. A volt jegybankelnök számításai szerint, mivel a támogatás keresletet – így állami bevételt – teremt, elhúzódó válság esetén is a GDP 1 százaléka alatt maradhat a kormányzati ráfordítás mértéke. Bihari Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója, a monetáris tanács egykori tagja ennél tovább megy, szerinte ugyanis helikopterpénzre lenne szükség, vagyis minden foglalkoztatottnak és munkanélkülinek egységesen kellene támogatást nyújtani, így nem lenne olyan társadalmi csoport, amely kimarad a segítségnyújtásból. A differenciálás mellett szólna, hogy az alacsonyabb jövedelműeknek nagyobb támogatásban kellene részesülniük. Bihari Péter szerint a helikopterpénz havonta 500 milliárd forintba kerülne. A munkanélküli-segély kiterjesztésére, a kkv-k és a katás vállalkozók támogatására lenne szükség a válság kezelésére – mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Úgy véli, érdemes lehet ideiglenesen megduplázni a szociális támogatásokat, de német és osztrák mintára a munkabérek átvállalása sem kizárható. A költségvetési stimulusnak lehetőség szerint felülről nyitottnak kell lennie. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a helikopterpénz túl nagy terhet róhat a költségvetésre, inkább célzott intézkedésre lenne szükség, a jövedelemszerű juttatásoknak elsősorban a járvány elvonulása után lehet szerepük a gazdaság újraindításában.
A magyar háztartások
60
százalékának legfeljebb 300 ezer forint
a megtakarítása
