A kiadásemelés új munkahelyeket hozhat
A Pénzügyminisztérium és a tárcához tartozó háttérintézmények vezetőivel egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggel az idei és a jövő évi költségvetésről, valamint a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon a válságkezelésben felhasznált eszközök súlypontja továbbra is a munkahelyteremtésen van. A cél a koronavírus miatt megszűnő álláshelyek számával megegyező új munkahelyet létrehozni. Ezt kell szolgálnia a 2020-as és a 2021-es költségvetésnek és a gazdaságvédelmi akciótervnek is. Ez utóbbi eszközei az állami munkahelyteremtés, a beruházások támogatása és az állami fejlesztési programok, a bértámogatás a veszélyeztetett munkavállalóknak, munkahelymegtartó adócsökkentés, akár nullaszázalékos hitel a vállalkozóknak. A 2021-es költségvetés tervezetét várhatóan 19-én nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek.
A múlt héten közzétett konvergenciaprogram 4,8 százalékos bruttó hazai termék- (GDP) növekedéssel és 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulál 2021-re – az idei visszaesés 3 százalékos, a deficit 3,8 százalék lehet. Az Európai Bizottság múlt héten közzétett tavaszi jelentése ugyanakkor 7 százalékos visszaesés, illetve 6 százalékos felpattanás mellett 2020-ra 5,2, jövőre pedig
4 százalékos deficitet jelez.
A 2021-es deficit 3 százalék körül alakulhat, a gazdaság visszatérhet egy gyors növekedési pályára, több ágazat teljesen talpra állhat – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szükség lehet a várhatóan felfutó közmunkaprogramra, és a most tervezett beruházások áthúzódhatnak a jövő évre. Elsősorban digitalizációs és a közutak javítását célzó infrastruktúra-fejlesztések jöhetnek – az előbbi a magasabban képzetteknek, az utóbbi a képzetleneknek adhat munkát. Török Zoltán szerint a kormány arra is figyelni fog, hogy az államadósságot ismét csökkenő pályára állítsa. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője jövőre néhány tizeddel a kormány 2,7 százalékos előrejelzésénél alacsonyabb hiányt vár. Meghatározó lehet az egészségügyre fordított kiadások mértéke, illetve a gazdaságélénkítésre fordított összegek. A Századvég szakértője úgy látja: a GDP néhány százaléka lehet a fiskális impulzus mértéke, azonban ennél jóval nagyobb monetáris jellegű impulzusok is segítik a gazdaságot, például a törlesztési moratórium, illetve a hitelprogramok.
Az idei 3,8 százalékos hiánycél reális, a GDP 4,5 százalék körül eshet vissza, viszont nagyobb mértékű, 5,4 százalék lehet a felpattanás is – magyarázta Regős Gábor. Török Zoltán arra figyelmeztet, hogy a mindössze 3,5 százalékos GDP-visszaesés nagyobb deficittel járhat, a gazdaság újraindítására fordított programok és a munkahelyteremtés következtében a 6 százalék körüli hiány reálisabb az idén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.