A kiadásemelés új munkahelyeket hozhat
A Pénzügyminisztérium és a tárcához tartozó háttérintézmények vezetőivel egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggel az idei és a jövő évi költségvetésről, valamint a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon a válságkezelésben felhasznált eszközök súlypontja továbbra is a munkahelyteremtésen van. A cél a koronavírus miatt megszűnő álláshelyek számával megegyező új munkahelyet létrehozni. Ezt kell szolgálnia a 2020-as és a 2021-es költségvetésnek és a gazdaságvédelmi akciótervnek is. Ez utóbbi eszközei az állami munkahelyteremtés, a beruházások támogatása és az állami fejlesztési programok, a bértámogatás a veszélyeztetett munkavállalóknak, munkahelymegtartó adócsökkentés, akár nullaszázalékos hitel a vállalkozóknak. A 2021-es költségvetés tervezetét várhatóan 19-én nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek.
A múlt héten közzétett konvergenciaprogram 4,8 százalékos bruttó hazai termék- (GDP) növekedéssel és 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulál 2021-re – az idei visszaesés 3 százalékos, a deficit 3,8 százalék lehet. Az Európai Bizottság múlt héten közzétett tavaszi jelentése ugyanakkor 7 százalékos visszaesés, illetve 6 százalékos felpattanás mellett 2020-ra 5,2, jövőre pedig
4 százalékos deficitet jelez.
A 2021-es deficit 3 százalék körül alakulhat, a gazdaság visszatérhet egy gyors növekedési pályára, több ágazat teljesen talpra állhat – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szükség lehet a várhatóan felfutó közmunkaprogramra, és a most tervezett beruházások áthúzódhatnak a jövő évre. Elsősorban digitalizációs és a közutak javítását célzó infrastruktúra-fejlesztések jöhetnek – az előbbi a magasabban képzetteknek, az utóbbi a képzetleneknek adhat munkát. Török Zoltán szerint a kormány arra is figyelni fog, hogy az államadósságot ismét csökkenő pályára állítsa. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője jövőre néhány tizeddel a kormány 2,7 százalékos előrejelzésénél alacsonyabb hiányt vár. Meghatározó lehet az egészségügyre fordított kiadások mértéke, illetve a gazdaságélénkítésre fordított összegek. A Századvég szakértője úgy látja: a GDP néhány százaléka lehet a fiskális impulzus mértéke, azonban ennél jóval nagyobb monetáris jellegű impulzusok is segítik a gazdaságot, például a törlesztési moratórium, illetve a hitelprogramok.
Az idei 3,8 százalékos hiánycél reális, a GDP 4,5 százalék körül eshet vissza, viszont nagyobb mértékű, 5,4 százalék lehet a felpattanás is – magyarázta Regős Gábor. Török Zoltán arra figyelmeztet, hogy a mindössze 3,5 százalékos GDP-visszaesés nagyobb deficittel járhat, a gazdaság újraindítására fordított programok és a munkahelyteremtés következtében a 6 százalék körüli hiány reálisabb az idén.
