A középutat képviseli a 2021-es büdzsé

A 2021-es előirányzatot a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százalékos emelkedésével, 3 százalék körüli inflációval és 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal terveztük meg – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés benyújtása alkalmából tartott sajtóeseményen. A GDP-arányos államadósság ismét csökkenő pályára áll, a jövő év végére 69,3 százalékra mérséklődik. A tartalékok mintegy 270 milliárd forintot tesznek ki: 120-120 milliárd forintot rendkívüli intézkedésekre, illetve gazdaságvédelmi programokra különítenek el, a járványügyi tartalék pedig 30 milliárd forintra rúg. Varga Mihály kiemelte, hogy a gazdaságvédelmi alap 2548 milliárd forintból, az egészségügyi és járványvédelmi alap pedig 2935 milliárd forintból gazdálkodhat 2021-ben.

A jövő évi előirányzat a gazdaságvédelem költségvetése, amely kiemelten kezeli a járvány gazdasági hatásainak enyhítését, a munkahelyek megőrzését és új állások teremtését, de a korábban is fontos célokról, a családok védelméről és az ország biztonságáról sem feledkezik meg – mutatott rá a pénzügyi tárca vezetője. A családokra 2295 milliárd forint jut, a mostani támogatások jövőre is elérhetők lesznek, és kibővül a gyermekétkeztetésben részt vevők és az ingyenes tankönyvben részesülők köre. Oktatásra 2021-ben 2204 milliárd forintot fordít a kormány, ez több mint százmilliárd forinttal haladja meg a 2020. évi előirányzatban foglaltakat. Az idei évhez képest mintegy 390 milliárd forinttal több jut bérekre is a közszférában. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a honvédelemre fordítható források összege egy év alatt csaknem 30 százalékkal, több mint 704 milliárd forintra fog emelkedni, és a rendvédelmi ráfordítások megközelítik a 953 milliárd forintot, ez 93 milliárd forinttal több, mint 2020-ban.

„A 4,8 százalékos növekedési várakozás megalapozott, mi is hasonló mértékű bővülést várunk, az inflációt viszont alultervezhette a kormány, igaz, a bizonytalansági tartományon belül marad a 3 százalékos prognózis” – mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A fő számokban visszaköszönnek a kérdőjelek, ezt a deficit mértéke és a gazdaságélénkítésre fordítandó jókora összegek mutatják. A szakértő hozzáfűzte: egyelőre nem lehet látni a gazdaságvédelemre félretett összegek felhasználásának módját, viszont egyfajta mozgásteret adnak az elkülönített források. A költségvetési törvényjavaslat legnagyobb változtatása a mintegy 3000 milliárd forintból gazdálkodó egészségügyi és járványügyi alap és a 2500 milliárd forintos kiadással megtervezett gazdaságvédelmi alap létrehozása. Az előbbi az egészségügyi alap, kiegészítve a válság nyomán létrehozott járványügyi alappal, ez utóbbi tartalmazza a kiskereskedelemre kivetett új adóból és a gépjárműadóból származó bevételeket.

Kiadási oldalon a járványügyi tartalékokhoz sorolt 30 milliárd forinttal számol az új részalap. A gazdaságvédelmi alapba két korábbi elkülönített alap (a kiemelt kormányzati magasépítési beruházások és a foglalkoztatási alap) olvadt be, valamint számos kiemelt kormányprogram (mint a Modern városok program, a Magyar falu program, turisztikai és infrastrukturális fejlesztések) kezelését csoportosították át ide, és a tizenharmadik havi nyugdíjat is ebből építik vissza. Az új alapok mellett az igazságügyi tárca 53, a honvédelmi tárca 26 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, nominálisan az Innovációs és Technológiai Minisztérium kapja a legnagyobb mértékű, 193 milliárd forintos pluszforrást. A legnagyobb elvonás a Miniszterelnöki Kabinetirodát, a Miniszterelnöki Kormányirodát, a Miniszterelnökséget és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot sújtja, ezek 76, 55, 46, illetve 46 százalékkal kevesebb kiadással kalkulálhatnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mintegy 564 milliárd forinttal kevesebből, 3083 milliárd forintból végezheti a tevékenységeit.

A gazdaság erős fundamentumai és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések biztosíthatják, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon, azonban ha újabb súlyos járványhullám jönne, az egy teljesen új szerkezetű költségvetést tenne szükségessé – olvasható a Költségvetési Tanács (KT) 2021-es büdzsével kapcsolatos állásfoglalásában. A testületnek nincs ellenvetése a 2021-es előirányzattal kapcsolatban, ám a gazdasági prognózis bizonytalanságai miatt kockázatok merülnek fel. Szükség lehet az előrejelzés mutatóitól közvetlenül nem függő bevételek (jövedéki adó, illetékbevételek, adókedvezmények miatt kieső bevételek) tervezett előirányzatainak további számításokkal való megalapozására. A testület ajánlása szerint érdemes lehet egy nagyobb mértékű, 2021 első negyedéve után felszabadítható tartalékot képezni. Kovács Árpád, a KT elnöke lapunk kérdésére elmondta: a költségvetés a szakértői vélemények között a középutat képviseli, ennél kedvezőbb forgatókönyvek is vannak, azonban egy esetleges második hullám 2021 elejéig nyújtaná el a talpra állást, és az előirányzat számai is romlanának. „A beruházások kiemelten fontos szerepet kapnak a gazdaság felpörgetésében, ezeken nem érdemes spórolni” – szögezte le Kovács Árpád.

A kormány Költségvetési Tanácsnak adott válasza szerint a többlettartalékok hátráltathatnák a kilábalást, de történtek nullszaldós, főösszeget nem érintő átcsoportosítások a testület javaslatai nyomán.

A honvédelmi források csaknem

30

százalékkal emelkednek

A legnagyobb változtatás a mintegy 3000 milliárdos egészségügyi és járványügyi alap és a 2500 milliárdos gazdaságvédelmi alap létrehozása

Az Országgyűlés leterheltségétől függően július 3-án vagy a tavaszi ülésszak utolsó napján, július 6-án tartja a zárószavazást a parlament a 2021-es költségvetés javaslatáról – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az eljárásban nem lesznek rendkívüli kitételek, az elmúlt években megszokott módon történik a javaslat tárgyalása.