Már megkezdődött az újraindulás szakasza

Stratégiai megállapodást kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM). Szijjártó Péter szerint a munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben. Vannak erre konkrét kidolgozott projektjeik?

Erről az együttműködésről már fél évvel ezelőtt elkezdtük az egyeztetést a tárcával. Az akkor egy teljesen más munkaerőpiaci helyzet volt, más jellegű problémákkal. Az élet ezt felülírta, a járvány új helyzetet teremtett. A mi szerepünk azért lehet fontos, mert rajtunk keresztül a kormányzatnak, a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek és a KKM-nek prompt információi lesznek a munkaerőpiacról. A munkaerő-kölcsönző cégek amúgy is egyfajta indikátorként működnek a válságok idején, hiszen gazdasági problémák közepette mindig először a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a vállalkozások. Ahogy a válságból kifelé tartunk, őket veszik vissza először. A Prohuman nagyjából hétszáz ügyfelének a fele Magyarországon lévő nagy multicég, ezek közül körülbelül negyven a kormányzat stratégiai partnere is. Mi azonnal tudjuk jelezni, hogy milyen munkaerőre van szükség, és milyen felnőttképzéseket kell indítani, akár hosszú távon is.

Már teljesen magyar kézben van

a Prohuman Kft.?

Még nem. A visszavásárlás folyamata már tavaly elkezdődött, és azóta is folyamatosan tárgyalunk a lengyel tulajdonossal. Reményeim szerint az év végére lezárulnak az egyeztetések. Természetesen a járvány ezeket a a folyamatokat is lassítja. Tavaly közel 60 milliárd forint árbevételt könyveltünk el, ami majdnem 10 százalékos emelkedés volt az előző évhez képest. Érdekes módon az idei első negyedévünk is erősnek mondható. Az április, május és június lesz majd a legkeményebb három hónap, amikor az inaktív állomány már megjelenik a számokban is.

Mit látnak most, a járvány hogyan érinti az ügyfeleiket?

A Prohuman által közvetített munkavállalók 15 százalékát – ez körülbelül kétezer ember – vagy leépítették, vagy inaktívvá váltak, például szabadságra küldték őket. Most egy adatbázis építésébe kezdtünk a lehető legtöbb szakmában, a legtöbb területen a tizennyolc irodánk együttműködésével, hogy mire a gazdaság éledezni kezd, és újra munkaerőre lesz szükség – ami szerintem egy-két hónapon belül bekövetkezik –, akkor a lehető leggyorsabban tudjunk segíteni az ügyfeleinknek. Jelenleg stagnálást tapasztalunk, de volt egy nagy hullám, amely például a turizmust és a vendéglátást is lefejezte. Már szinte mindegyik ügyfelünknél újraindult a munka, csak még nem érte el a februári mértéket. De az azért elmondható, hogy a kezdeti pánikszerű leállás után most már a visszaindulás szakaszában vagyunk, és ez jó jel.

Mi a helyzet a külföldi munkaerő-közvetítéssel?

Németországban és Ausztriában vannak képzett szakembereink. Ott is az a jellemző, hogy a létszám egy részét leépítették. A legnagyobb probléma ezen a téren a határokon való átjárás, hiszen nem akarjuk azt kockáztatni, hogy bármelyik oldali belépésnél két hétig karanténba kerüljenek az emberek. Akik pedig kint maradtak, azok dolgoznak, új embereket viszont nem közvetítettünk most ki. A magyarországi szakembereink jellemzően ukránok voltak, akik, mivel a jelentős részüket leépítették, hazautaztak. Viszont ha beindul a gazdaság, óriási munkaerőhiány fog jelentkezni, de kérdés, hogy visszaáll-e az eredeti állapot, vagy inkább egy másik helyzettel kell szembenéznünk.

A gazdasági mentőcsomagokat igénybe vették?

A kölcsönzőcégek helyzete nagyon nehéz, 150 ezer munkavállaló dolgozik ilyen formában Magyarországon. Mi is éltünk a lehetőséggel, az ügyfeleinknél pedig az adminisztrációs terhet igyekszünk levenni a vállukról. Szerencsére a kormányzat javított a munkahelyvédelmi bértámogatási program első verzióján, ez a második csomag már egyszerűbb, mint az eredeti. Kérdés, hogy ez a mentőcsomag elegendő lesz-e. Az ügyfeleink jelentős része igénybe veszi az adókönnyítéseket.

Ön szerint mikorra rázódhat vissza a gazdaság a rendes kerékvágásba?

Még az év végére sem fog visszaállni az az állapot, ami egy évvel ezelőtt volt a kölcsönzött munkaerő szektorban. A fogyasztás visszaesik, ebből adódóan minden ügyfél behúzza a kéziféket. Logikusan a termelési költségekhez nyúlnak majd legutoljára, de ha nincs elegendő kereslet a termékekre – ami különösen az autóipart érintheti, amelynek a kitettsége a legjelentősebb nálunk –, akkor a beszállítócégeknél is visszaesik a gyártás. Szerencsésnek mondható ugyanakkor, hogy ez a válság egy olyan munkaerőpiaci helyzetben pattant ki, amikor éppen munkaerőhiány volt, ellentétben a 2008-as válsággal, amikor egy már meglévő munkanélküliségre robbant rá a gazdasági krízis. Most mint a száraz szivacs, úgy szívta fel a munkaerőpiac például a turizmusból azokat a munkavállalókat, akik nyelveket beszélnek, és így át tudtuk irányítani őket az SSC-kbe (Shared Service Center), a nemzetközi cégek szolgáltató központjaiba.

Miért van negatív felhangja

a munkaerő-kölcsönzésnek?

Mert nagyon sokan nem értik ezt az egész intézményt. Nem tett jót az sem, hogy többször került a bűnügyi hírek közé a munkaerő-kölcsönzés, bár ezeknek az eseteknek a zömében később kiderült, hogy inkább céghálózatról van szó. Amióta a fordított áfát bevezették a szektorban, azóta eltűntek a trükközők, minimálisra csökkent a visszaélések száma. Nekünk az az érdekünk, hogy kikopjanak a csalók, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a fekete- és szürkefoglalkoztatás megszűnjön. Sokan azt is gondolják, hogy a kölcsönzött munkaerőhöz alacsonyabb bér társul, de ez is tévedés. Egy munkáltatónak a legdrágább megoldás a külföldi munkaerő kölcsönzése, amihez azért kénytelen folyamodni, mert nem talált megfelelő magyar alkalmazottat. A külföldit toborozni kell, szállást kell adni neki, utaztatni kell, és az egyenlő elbánás alapján a kölcsönzött munkaerőt ugyanaz a bér illeti meg, mint a többieket. Minimálisan a juttatásokban lehet eltérés, de hat hónap után már azokban sem. A mi sajátosságunk, hogy nagyon gyorsan tudunk munkába állítani dolgozókat, mert több száz társasággal vagyunk kapcsolatban. Azaz ha valakinek egy adott vállalatnál megszűnik a munkája – normál gazdasági környezetben –, elképzelhető, hogy akár másnap másik állást tudunk neki kínálni egy másik cégnél. Most ez persze nehezebb, de azért működik. A munkaerő-kölcsönzés jelentős szektor nemcsak hazánkban, hanem Európa más országaiban is. Több állam jóval előttünk jár ebben, és jóval nagyobb a kölcsönzött munkavállalók száma. Ki merem jelenteni, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság a munkaerő-kölcsönző cégek nélkül összeroppant volna, egészen egyszerűen azért, mert a legtöbb vállalat HR-osztálya nem lett volna képes önmaga kezelni a munkaerőigényeket.

A Prohuman nagyjából

700

ügyfelének a fele hazai multicég