Mintegy 4,4 százalékponttal rontja a gazdasági visszaesés az államháztartás egyenlegét, az idén a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát teheti ki a hiány – mondta a Világgazdaság kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az eddig bejelentett kormányzati intézkedések nettó hatása 0,5-1 százalékpont körüli, ami ronthatja az egyenleget, de az uniós források megközelítőleg a GDP 1 százalékát kitevő nagysága javíthatja. Az 1 százalékos tartalékok fél százalékponttal korrigálják az egyenleget, vagyis – mivel az adóbevételek a költségvetésben felültervezettek – nem egész 1 százalékkal segítik. A várttól jócskán elmaradó idei gazdasági teljesítmény egyenlegrontó hatásának a fele a munkabérhez kapcsolódó adó- és járulékbevételek csökkenéséből származik, a többi az egyéb adóbevételek alulteljesüléséből, valamint a kifizetett és kifizetendő álláskeresési járadék emelkedéséből. Palócz Éva hozzátette: ha a kormány 3,8 százalékos deficitet szeretne, ahhoz beavatkozásra lehet szükség, mert a makropálya ennél nagyobb hiányt okozhat.
Öt százalék körül lehet az idei hiány
(Az adóintézkedések az érintetteknek együtt 360 milliárd forintos könnyítést jelentenek, ezt Tállai András pénzügyminiszter-helyettes a Magyar Nemzettel közölte.)
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője 4,5 százalékos deficitet vár, de nem tartaná problémának, ha valamivel nagyobb lenne a hiány. Szerinte optimizmusra adhat okot, hogy az adóbevételek a járvány mélypontján, áprilisban sem estek radikálisan. Biztatónak és az adóbevételek szempontjából is kedvező fejleménynek nevezte, hogy májusban minden szektor felpörgött. A nyitás után várhatóan már nem romlik nagyobb mértékben a munkaerőpiaci helyzet, egyes ágazatokban pedig megindulhat a munkaerő iránti kereslet. Mivel a cégek a leálláskor elvégezték az éves karbantartásokat, a nyáron sokkal kevesebb lehet a leállás, a termelés kilőhet, és nőhetnek az adóbevételek.
Az államháztartásról szóló törvény (Áht.) 32. paragrafusa szerint csak néhány esetben emelhető számottevően a költségvetés kiadási oldala. A legjellemzőbb kivétel a magyar állam és az EU vagy más országok, magánszereplők közötti szerződések teljesítéséhez szükséges kiadás. Ilyen lehet egy megállapodás szerint nyújtott támogatás, uniós források felhasználásával kapcsolatos kiadások, alanyi jogon nyújtott támogatások, beruházásösztönzés, állami garanciavállalás, adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás és a jegybanki alapkamat emeléséből fakadó többletráfordítás. A felsorolás alapján több koronavírus miatti intézkedés is e kivételek közé tartozik, így a bértámogatás és a beruházásösztönzés is a költségvetés módosítása nélkül finanszírozható. Ide tartozik az állami garanciavállalás is, de az emiatti idei kiadás legfeljebb az év későbbi szakaszában jelentkezik. Viszont kérdés, hogy a többi gazdaságvédelmi intézkedés forrása lehet-e átcsoportosítás, a kiadási főösszegek növelése nélkül. Az idei költségvetés esetleges módosításával kapcsolatban Palócz Éva rámutatott: nem az az érdekes, hogy kell-e változtatni a költségvetést, hanem az, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv miatt szükségessé vált költségvetési átcsoportosítások ténylegesen megtörténjenek. Suppan Gergely szerint sor kerülhet a költségvetési törvény módosítására, az átcsoportosításokat célszerű átvezetni, ám ez inkább technikai kérdés.
