A jegybank maradhat a legoptimistább

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének, Matolcsy Györgynek a Mandinernek adott nyilatkozatából az derült ki, hogy a jegybank kitart a nézete mellett, miszerint gyors lefolyású lesz a válság, és nem ejt olyan mély sebet a gazdaságon, amelyet ne lehetne az eddig meghozott kormányzati és jegybanki intézkedések „sebtapaszával” kezelni. Ennek fényében, bár borítékolhatóan visszavesz az MNB az Inflációs jelentésben a korábbi 2-3 százalékos növekedési prognózisából, de mindenképp a pozitív tartományban tartja majd az alappályát – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője 0,5–1,5 százalék közötti tartományba várja az előrejelzést, ezzel továbbra is a jegybank maradna az egyetlen szereplő, amely növekedést vár.

Virovácz Péter szerint nem ördögtől való a jegybanki vélemény. A szakember a Google mobilitási adataira hivatkozva arról beszélt lapunknak, hogy a napokban az üzletközpontok látogatottsága már csak 1 százalékkal maradt el a válság előtti időszakitól. Az ING Bank elemzője úgy véli, óvatosságra adhat okot, hogy a rendelésállományok is két számjegyű visszaesést mutatnak. Az EU-ban a legnagyobb, áprilisban mért ipari visszaesési adat után május–júniusban már korrekcióra lehet számítani. Regős Gábor szerint azonban ez az időszak még nehéz lehet. A szakértők egyetértettek abban, hogy a most felpörgő gyártással a termelőegységek megoldhatják az elmúlt hónapokban nem teljesített rendelések pótlását, de nagy kérdés, mi következik akkor, ha elmarad a rendelések számának növekedése. „Ebben az esetben néhány hónap múlva ismét lassíthat az exportvezérelt ipar, ami kihathat a munkaerőpiacra is, és az esetleges második járványhullámról még nem is beszéltünk” – figyelmeztet Virovácz Péter. A trendek alapján a Századvég szakértője úgy véli, hogy a következő hónapokban nincs kizárva a bázisidőszaktól elmaradó adatok érkezése, bár Regős Gábor szerint a nyári teljesítményt emelheti, hogy idén a szokásos nyári leállások sok helyen elmaradnak majd, hiszen a kényszerű szünetekben már elvégezték a szükséges karbantartásokat.

Az MNB-nek egyelőre nincs oka a lazításra. Virovácz Péter legfeljebb azt várja, hogy a monetáris tanács jelzi: negatív szcenárió teljesülése esetén kész arra, hogy új döntésekkel, eszközökkel támogassa a gazdaságot. „A monetáris politika továbbra is egymással ellentétes szempontoknak próbál megfelelni, a szigorítási, illetve lazítási igény az elmúlt hónapokhoz képest csökkent, a piacok némileg megnyugodtak” – érvel a kamattartás mellett Regős Gábor is. Az inflációs folyamatok sem lazítást, sem szigorítást nem igényelnek, azonban az olajár emelkedésével a pénzromlás ismét a cél fölé kerülhet, ami szigorító lépést tehet szükségessé. Ezzel szemben a gazdaság serkentése inkább lazítást igényelne, bár ez az alacsony kamatkörnyezetben és a számtalan kedvezményes hitelkonstrukció mellett vélhetően nem segítene érdemben.

Óvatos finomhangolást azonban nem tart elképzelhetetlennek az ING Bank vezető elemzője. Ilyen lépés lehet, ha az MNB az eddig korlátlan egyhetes betéti tender kapcsán befogadási limitet hirdet meg. A be nem fogadott pénz a hitelpiacon is megjelenhet, és csökkentheti a bankközi kamatszintet is. A jegybanki eszköztár korábbi átalakulásával lehetővé vált a monetáris kondíciók csendben történő, tanácsi döntés nélküli, az aktuális piaci helyzet szerinti igazítása. „Gondolhatunk itt az egyhetes betétre vagy a swapállomány módosítására, de akár az állampapír-vásárlási programra is” – emlékeztet Regős Gábor.

Irányvonal-dilemma

A mai lesz az első monetáris tanácsi ülés azt követően, hogy Nagy Márton lemondott az alelnöki tisztségéről. Az ülés utáni közleményből kaphat iránymutatást a piac arra vonatkozóan, hogy a személyi változásoknak van-e bármilyen hatásuk a monetáris politika irányvonalára. Nagy Márton miniszterelnöki megbízottként folytatja, koordinációs feladatokat lát el. | VG