Drasztikus a karanténhatás az iparban

Éves szinten munkanaphatástól megtisztítva 36,6 százalékkal, havi alapon szezonálisan igazítva 30,5 százalékkal csökkent Magyarországon az ipari termelés – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Havi összevetésben hazánk az Európai Unió legnagyobb visszaesését produkálta az Eurostat adatai szerint. A dobogón mellettünk két régiós társ, Románia (mínusz 27,7 százalék) és Szlovákia (mínusz 26,7) végzett. Éves szinten ugyanakkor a magyarországinál nagyobb visszaesésről adott számot Luxemburg (mínusz 43,9 százalék), Olaszország (mínusz 42,5), Szlovákia (mínusz 42) és Románia (mínusz 38,8). Legutóbb a 2008-as gazdasági válság idején álltunk a negatív lista élén: 2009 áprilisában az éves visszaesésben lettünk elsők az akkori 27,2 százalékos zuhanással. Az EU-ban egyedül Írország tudott 5,5 százalékos pluszt felmutatni áprilisban az éves összevetésben. A volumenindex a 2015-ös év havi átlagában 73 százalékos értéket mutat, ennél csak 2009 februárjában és májusban volt rosszabb az adat.

A gyártás átmeneti, teljes vagy részleges leállása okán legnagyobb mértékben a járműgyártás zuhant: a 80 százalékos átlag az autógyártás 94 és a járműalkatrész-gyártás 59 százalékos visszaeséséből adódott össze. Az iparág év elején a feldolgozóipari termelés 31,1 százalékát hozta, az áprilisi adat viszont a szektor súlyát 10,3 százalékra zsugorította – senki nem így akarta az autógyártás-kitettséget csökkenteni.

Miközben a home office kapcsán itthon és a világban a cégek őrült tempóban fejlesztették informatikai rendszerüket, s óriási volt az érdeklődés a notebookok iránt, a távolságtartás és az alkatrész-utánpótlási útvonalak befagyása miatt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is 21 százalékkal csökkent.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását kevésbé befolyásolta a járvány, itt mindössze 7,9 százalékkal zsugorodott a termelés volumene. Így 16,2 százalékos részarányával az élelmiszer-ágazat lett áprilisban a legnagyobb gazdasági ág, az autóipart még az informatikai gyártás is megelőzte. A járvány idején egyedül a gyógyszergyártásban mért növekedést a KSH: a kibocsátás áprilisban 19,4 százalékkal haladta meg a 2019. áprilisi bázist, mind a hazai, mind a külpiaci kereslet kedvezően alakult, ám az ágazat súlya a felfutás ellenére is 5 százalék alatt maradt a feldolgozóiparban.

Regionális bontásban is szépen lekövethető, hol szerzett az elmúlt években erős bástyákat az autógyártás és -beszállítás. A legnagyobb mértékben, 62 százalékkal, a Nyugat-Dunantúlon esett az ipari termelés, s hasonló okok játszhatnak szerepet a Dél-Alföld régió 43,9 százalékos zuhanásában is.

Az ipari export volumene 43 százalékkal esett vissza éves összevetésben, ezen belül a járműgyártás 77, az infomatikai-elektronikai export 23 százalékkal esett. Belföldön – ahol a határzárak nem akadályozták a kereskedelmet – „csak” 18,6 százalékkal csökkent az ipari értékesítés, ezen belül a feldolgozóipar visszaesése volt szembetűnő: az eladások negyedével zsugorodtak.

Egyelőre kevés bizakodásra ad okot, hogy a rendelésállomány is csaknem a felével, 42 százalékkal maradt el április végén a 2019. áprilisi értéktől a feldolgozóiparban, ezen belül a belföldi rendelések 34, az új exportrendelések 43 százalékkal estek, és a teljes rendelésállomány április végén 4,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.