Forintalapú zöldkötvények is jöhetnek

Magyarország sikeresen bocsátotta ki első zöldkötvényét a főszervezői mandátummal bíró Credit Agricole, CIB, ING Bank és a J. P. Morgan pénzintézetek segítségével – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Tegnap a befektetők 7,7 milliárd euró értékben nyújtottak be ajánlatot az euróalapú zöldkötvényekre. A 15 éves állampapír kamata a hasonló futamidejű német kormánykötvény (Bund) + 214,6 bázispont lett, ami az euró midswaphoz képest 190 bázispontos felárat jelent. A komoly érdeklődésnek köszönhetően a felár 50 bázisponttal alacsonyabb a tervezettnél. Az ÁKK, amely 1,5 milliárd euró értékben fogadott el ajánlatot, közölte: az eurókibocsátás után a forintalapú zöldkötvények is jöhetnek.

A befolyt összegből a klímacélok megvalósítását finanszírozhatja az állam a megújuló energia, az energiahatékonyság, a földhasználat és természeti erőforrások, a hulladék- és vízkezelés, a tiszta közlekedés és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén. Számítások szerint a klímacélok eléréséhez 50 ezermilliárd forintra (nagyjából 139 milliárd euróra) lenne szükség, azaz az éves GDP 2-2,5 százalékára rúghatnak a kiadások. A finanszírozás elsősorban a magánszektor feladata lehet, azonban az EU is támogatja a zöldfejlesztéseket, s a központi költségvetésből is érkezhetnek források. A tervek szerint csak a költségvetés 1566 milliárd forintot költ klímavédelemre 2018 és 2021 között, ennek döntő többségét (1404 milliárd forint) vasútfelújításra és elektromosautó-vásárlás támogatására fordítják. Ezekhez adódhatnak a zöldkötvényekből származó bevételek.

A szén-dioxid-kibocsátás 1990 és 2018 között 33 százalékkal csökkent Magyarországon, mind hazánk, mind az EU 40 százalékos csökkenést célzott meg 2030-ig – derült ki az ÁKK tanulmányából. A további 7 százalékpontnyi mérsékléshez intézkedésekre van szükség. A megújuló energiaforrások arányát 12,5-ről 21 százalékra kellene emelni, ezt elsősorban naperőművek építésével, az e-mobilitás fejlesztésével és korszerű fűtésrendszerekkel lehet elérni.

Alternatív adósságpályát tett közzé az ÁKK

A bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos visszaesése esetén 3,8 százalékos lehet a GDP-arányos államháztartási hiány, az adósságráta 73 százalék körülire szökhet fel – derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleményéből. A deficit mértéke így összhangban lehet a konvergenciaprogramban megjelent 3,8 százalékos előrejelzéssel. Az ÁKK a GDP 6 százalékos csökkenésével számolva is közzétette a várakozásait, eszerint 5,3 százalékos hiány lehet 2020-ban, ami azzal járna, hogy az államadósság 78 százalék körüli szintre emelkedne.