A z ezermilliárd forintos várható járványkiadásokhoz képest ugyan kismértékű a 60 milliárd forintos kölcsön, amelyet az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) nyújtott Magyarországnak, azonban a finanszírozást mindenképpen könnyebbé teszi – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Valószínűleg kedvező hitellehetőség nyílt, ami részben leveszi a terhet az államkötvény-kibocsátásról, a felvett összege nagyjából egyhavi kötvénykibocsátásnak felel meg. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője jó lehetőségnek nevezte a hitel felvételét, ami biztonsági tartalékként szolgálhat, de nem elsősorban a költségek csökkentésében, sokkal inkább a likviditás biztosítása szempontjából. A CEB anyagából kiderült, hogy a vírus elleni védekezés hárommilliárd euróba kerülhet Magyarországon, ami tegnapi árfolyamon 1038 milliárd forint kiadást okozhat. Ez a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 2 százalékát teheti ki. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban arról beszél, hogy az első fél évben 600 milliárd forintot fordított a kormány a koronavírussal kapcsolatos egészségügyi kiadásokra. A kölcsön futamidejét és a kamatozást azonban sem a CEB, sem a Pénzügyminisztérium (PM) nem hozta nyilvánosságra.
„Hatszázalékos eredményszemléletű deficitre számítok” – húzta alá Török Zoltán. A Pénzügyminisztérium hivatalos adatai ugyan 3,8 százalékos hiányról árulkodnak, azonban a GDP-csökkenési prognózis 3 százalékról 5 százalékra rontása már önmagában is kedvezőtlenebb egyenleget feltételez, ráadásul Varga Mihály 8-10 százalékos hiányadatot lengetett be egy héttel ezelőtt – fejtette ki a Raiffeisen Bank szakembere. Virovácz Péter szerint az eredményszemléletű hiány 7 százalék körüli lehet, ami nem lenne kirívó Európában. A végleges számot erősen befolyásolhatja a harmadik és a negyedik negyedéves kilábalás sebessége. A várakozások szerint a PM a második negyedéves adat augusztus közepi megjelenése után közölheti az új hiánypályát. Az ING Bank elemzőjének várakozása szerint 6-7 százalék körül lehet a pénzforgalmi hiány, ha nem jön második járványhullám. A Danube Capital múlt héten megjelent negyedéves jelentése lényegesen optimistább: az alappálya szerinti deficit 3,9 százalék lehet, míg második hullám esetén 4,1 százalékra szökhet fel a hiány.
Mintegy 2,9 milliárd euró értékű kölcsönt nyújtott a CEB számos tagállamának a koronavírus elleni védekezéshez – derült ki a fejlesztési bank tematikus kiadványából. A visegrádi országok közül csak Lengyelország nem vett fel kölcsönt az Európa Tanács hitelintézetétől.
A balti országok mindegyike, a balkáni országok számottevő része, Spanyolország és Olaszország mellett Törökország is kapott kölcsönt a CEB-től. A fejlesztési bank arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar egészségügyben 40 százalékkal több – egészen pontosan 69 – az ezer főre jutó kórházi ágyak száma, mint az EU átlaga, ez kedvező a járvány elleni védekezés során.
A járvány elleni védekezés a GDP
2
százalékát teheti ki a CEB anyaga szerint
