Az e-alap húzhatta le az államháztartás egyenlegét
Az államháztartási hiány 103 milliárd forint, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 1 százaléka volt az idei első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A deficit többségét – mintegy 138 milliárd forintot – a társadalombiztosítási alapok adták, míg a központi költségvetés hiánya mindössze 71 milliárd forint volt – az egyenlegen az önkormányzati szektor 107 milliárd forintos többlete javított. A GDP-arányos államadósság 66,6 százalék volt március végén, ami enyhe, 0,2 százalékpontos növekedés a 2019 végi adathoz képest. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője a Világgazdaság kérdésére elmondta: idén 3,9 százalék lehet a GDP-arányos deficit, amely a megszokottnál magasabb, de európai összehasonlításban várhatóan nem kiugró. Az államháztartás alakulását elsősorban a koronavírus elleni járványügyi és gazdasági védekezés határozza meg.
A csökkenő gazdasági teljesítmény mérsékli az adóbevételeket, a járványügyi védekezés pedig pluszköltségeket ró az államháztartásra, ezenfelül a gazdaság újraindítása és a válsághelyzet többletkiadásokkal is jár. A Századvég szakértője hozzátette: idén év végén 69,8 százalék lehet az adósságráta, ám jövőre már csökkenhet a mutató, 2022-re remélhetőleg eléri a tavaly év végi szintet. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője valamivel pesszimistább, szerinte idén 5,5 százalékra is felszökhet az államháztartás hiánya, ami 73 százalékos GDP-arányos államadóssággal párosulhat. Ennek megfelelően az adósságpálya is kedvezőtlenebb lehet, a 2019 végi, 66,3 százalékos adósságrátát 2023-ban érheti el az államháztartás.
A társadalombiztosítási alapok nettó vagyona 114 milliárd forintra rúgott március végén. A Pénzügyminisztérium (PM) májusi (legfrissebb) államháztartási adatai szerint már 450 milliárd forintot költött a kormány a koronavírus elleni védekezésre, aminek jelentős részét az egészségügyi alap finanszírozhatta – egyébként a külügyi tárcához is jelentős beszerzések köthetők –, ezek a második negyedéves pénzügyi adatokon látszódnak majd. A helyi önkormányzatok nettó vagyona 1951 milliárd forintot tett ki az idei első negyedév végén. A szektor pénzügyi eszközei összesen 3277 milliárd forintra rúgnak, ebből 1560 milliárd forint a készpénz- és betétállomány – ennek többsége a működéshez szükséges likviditást biztosítja –, 1163 milliárd forint pedig részvények, részesedések formájában található – ezek jellemzően az önkormányzati rendszer működtetéséhez szükséges cégtulajdonlások –, valamint 359 milliárd forint állampapírjuk van a helyhatóságoknak. A szektor jellemzően az állam felé adósodik el. Az 1326 milliárd forintot kitevő kötelezettségekből mindössze 192 milliárd forintot hasítanak ki a banki hitelek, az államnak viszont 830 milliárd forinttal tartoznak az önkormányzatok.
