Elérkezett a központi régió cégeinek pályázati ideje
Mivel a központi régió, Budapest és Pest megye fejlettsége meghaladja az EU-átlag 90 százalékát, egy kezükön megszámolhatták a fővárosi és főváros környéki vállalkozások vezetői, hogy hány fejlesztési lehetőségük volt a 2014–2020-as uniós ciklusban. Ezért is fontos fejlemény, hogy a számukra is elérhető, a vállalkozások technológiai megújítását segítő pályázaton a Gazdaságfejlesztési és innovációs (Ginop), illetve a Versenyképes Közép-Magyarországért operatív programban (Vekop) a több mint kétszeres túljelentkezés miatt a kormány a duplájára, 100 milliárd forintra emelte a keretösszeget. Ráadásul a Ginop után a Vekopban is megszülettek az első támogatói döntések, tegnap három cég összesen 327 millió forint értékű beruházáshoz 215 milliós forrást kapott.
A járványhelyzet okozta nehézségekre egy komplex csomag, a Gazdaságvédelmi akcióterv a válasz, amelynek a pénzügyi kerete a GDP 20 százalékának felel meg – emlékeztetett Varga Mihály pénzügyminiszter. Ebben szerepelnek azok az uniós fejlesztési források is, amelyeket gazdaságvédelmi célokra csoportosítottak át. A tárcavezető várakozásai szerint a Vekop-pályázaton nagyjából 750 cég nyerhet fejlesztési pluszforrást. Annak érdekében, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel, megújították az eljárást, minimálisra csökkentették a pályázók adminisztratív terheit. Egy cég nem indulhatott egyszerre a Ginopban és a Vekopban is, pedig az eddigi gyakorlatban számos esetben részben azért létesítettek budapesti vállalkozások vidéki telephelyet, hogy részesülhessenek az uniós forrásokból. A hazardírozókat azzal is kizárták a pályázatból, hogy csak azt lehetett fejlesztendő tevékenységként megjelölni, amit április 30. előtt jegyeztek be a cégkivonatba. Az viszont kedvezmény volt, hogy visszamenőleg is lehetett igényelni támogatást, ha a projektet március 11. után kezdték.
Emellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), illetve a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) hazai forrású pályázatán is szóhoz juthattak a budapesti és Budapest környéki cégek, igaz, elsősorban nem a kkv-szektor tagjai, hanem a nagyvállalatok. A KKM és a HIPA versenyképesség-növelést célzó konstrukciójában 806 cég kap összesen 169 milliárd forint támogatást. Az általuk vállalt beruházások összege 377 milliárd forint, egyúttal 143 ezer munkahely megtartásához járulnak hozzá. Ezt megelőzően a Pénzügyminisztérium kkv-s eszközvásárlási pályázatán jóval kisebb volt a tét, a 4,5 milliárdos keret is ketté volt osztva. Az egyik alprogramban 2,5 milliárd forintot különítettek el nagyobb, 60–300 milliós beruházásokra, a másikban 2 milliárd forintot a kisebb, 10–60 milliós fejlesztésekre. Az előbbi pályázatban végül 18-an osztoztak 2,59 milliárd forinton, az utóbbiban pedig 68 cég részesült az odaítélt 2,19 milliárdból. Ezt megelőzően telephely-fejlesztésre lehetett pályázni a pénzügyi szaktárca égisze alatt: 87 nyertest hirdettek, 4,55 milliárdos támogatást biztosítva számukra. A legtöbb pénz, egyenként 100 millió forint 12 vállalkozásnak jutott, köztük a ceglédi Bau-Trans 2000 Kft.-nek, a dabasi Tesz 97-nek és a dunaharaszti Jet Power Hungarynek.
