Tíz évet ugrott előre a felsőoktatás

Nem kellett újraindítani a felsőoktatást, mert a koronavírus-járvány előtt és a veszélyhelyzet alatt is jól működött, de a felsőoktatási stratégiát újra kell gondolni – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Fokozatváltás 2.0 – Újraindítás című konferencián. Értékelése szerint a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) rendszer megmutatta, hogy minden körülmények között működőképes. A felsőoktatási intézményekben modellváltás valósul meg, az egyetemek köré tudományos-innovációs parkok szerveződnek, a már létrejöttek helyzetét és finanszírozását pedig a kormány hamarosan áttekinti.

Az egészségipar kutatás-fejlesztésében is szerepet kapnak egyetemi tudományos-innovációs parkok, köztük a Semmelweis Egyetem science parkja. A miniszter szerint a válság idején megmutatkozott, hogy a magyar egészségipar szerkezete nem rossz, és vannak lehetőségei a fejlődésre. Ezt segítheti, hogy a kormány július 15-ig ötvenmilliárd forintot csoportosít át a hazai egészségipari vállalatok versenyképességének javítására.

Palkovics László kiemelte, hogy a koronavírus kapcsán eddig 43 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztési és egészséggazdasági projektekre. 2021-től beépülő jelleggel 22 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóintézet-hálózatának működésére és fejlesztésére. A korábbi 17,5 milliárd forint helyett 39,5 milliárd forint jut a kutatási hálózatok finanszírozására.

A következő években, az egyetemek hatékonyabb működését támogatva, évente 25 százalékponttal emelik a kutatás-fejlesztésre fordított állami forrásokat.

Tíz nap alatt tíz évet fejlődtünk – jellemezte az egyetemek digitális átállását Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. Jelezte, hogy a felsőoktatási intézmények hatékonyságának erősítéséhez a digitális aláírások számának növelésére, papírmentes egyetemekre van szükség, mert az úgynevezett e-tartalom még kritikusan alacsony. A távoktatásban az amerikai egyetemek húsz évvel járnak előttünk – emlékeztetett –, a műegyetemen most azt vállalták, hogy augusztus 15-ig elkészítik az informatikai kurzusok e-learning tananyagát.

A járvány okozta válság főleg bizalmi természetű, és nem strukturális probléma miatt alakult ki, s mi­után Magyarországon sikeres volt a védekezés, ez erősíti a bizalmi tőkét a vállalkozások, a külföldi befektetők körében – emelte ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Szerinte több előrejelzés is bizakodásra ad okot, például az, hogy Kínában a kilábalás V alakú lett, vagyis a termelés már a járvány előtti szinten áll. Szintén reménykeltő, hogy a világ vezető elemzőinek várakozásai szerint az értékláncok rövidülni fognak a következő időszakban, a profitmotívum helyett az ellátás biztonsága lesz a fontosabb. Mindez azzal járhat, hogy a nagyvállalatok visszatelepítik Európába a termelésüket, a magyar gazdaságpolitika készül erre.

Az államtitkár kiemelte, hogy 2021-től soha nem látott mértékű források állnak majd a magyar gazdaság rendelkezésére, indul az új hétéves kohéziós periódus, és ezzel párhuzamosan életbe lép az Európa következő generációja programcsomag is, amely a kohéziós forrás keretösszegével csaknem azonos. Ezeket a forrásokat a magyar gazdaság struktúraváltására, digitalizációra és zöldítésre fordíthatjuk, növelve a hazai és az európai gazdaság versenyképességét.