Facebook-posztjában nevezte álhírnek a privatbankar.hu cikkét a Pénzügyminisztérium.
A tárca Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár cáfolatát is közölte. Az államtitkár elsőként azt kifogásolta, hogy a cikkben a magyar gazdaság növekedési adatai rendre a ténylegesnél alacsonyabb értékekkel szerepelnek.
Ugyanezen időszakban a foglalkoztatottak száma jóval 800 ezer fő fölött bővült, a munkanélküliségi ráta 11 százalék körüli szintről 2019 végére 3,3 százalékra mérséklődött.
Az uniós átlagnál alacsonyabb az adósságráta
A költségvetési politika a gazdaságpolitika meghatározó eleme. A magyar gazdaságpolitika eredményeit jelzi, hogy 2010 első negyedéve és 2020 első negyedéve között a magyar GDP 32,5 százalékkal bővült, míg az Európai Unió egészének növekedése 12,8 százalékot tett ki. Ugyanezen időszakban a foglalkoztatottak száma jóval 800 ezer fő fölött bővült, a munkanélküliségi ráta 11 százalék körüli szintről 2019 végére 3,3 százalékra mérséklődött.
A gazdasági növekedésnek és 2012-től a rendre 3 százalék alatti költségvetési hiánynak köszönhetően az adósságráta 2011 óta folyamatosan csökken, 2019 végén a GDP 66,3 százalékát tette ki. Míg 2010-ben a magyar adósságráta mintegy 10 százalékponttal volt magasabb az uniós átlagnál, addig 2019 végére a magyar adósságráta több mint 14 százalékkal alacsonyabb, mint az uniós átlag.
A cikk ezen adatokat a meghatározó makrogazdasági adatok között nem közli.
Változtak a vizsgálati módszerek
A költségvetési egyenleg adatainál az újságíró nem veszi figyelembe az utólagos módszertani változásokat. Így például a 2012-ben még az Eurostat által is többlettel záró 2011-es költségvetés egyenlege utólag fordult át hiányba. Célszerűbb lett volna, ha a cikk az egyes adatokat azonos módszertan szerint hasonlítja össze, így ugyanis az összehasonlítás értelmetlen
A válság idején megszorítások mellett is nőtt az adósságráta
A magyar gazdaságtörténet 2002 utáni és 2010 előtti időszakában valóban volt hat egymást követő év, amikor – az eredeti, Országgyűlés által meghatározott tervektől messze eltérve – az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb, vagy 2. legnagyobb költségvetési hiány alakult ki.
Nem véletlen, hogy az adósságráta a 2001 év végi 52,3 százalékos szintről 2010-re 80 százalék fölé emelkedett. Nem véletlen, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság hatására az akkori kormány a megszorító intézkedések mellett is az elsők között folyamodott külső pénzügyi segítségért.
Nem véletlen az sem – állítja a Banai –, hogy a 2004-ben csatlakozott új tagállamok közül Magyarország volt az egyetlen, aki hosszú évekig folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt állt – mint ahogy az sem véletlen, hogy e folyamatot 9 év után, a polgári kormányzat költségvetési stabilizációs lépéseinek eredményeként sikerült lezárni.
A járvány felborította a költségvetést
Az előre nem prognosztizálható világjárvány okozta egészségügyi és gazdasági helyzetre a kormány azonnal reagált, létrehozva a Járvány Elleni Védekezési Alapot és a Gazdaságvédelmi Alapot. Ezen lépéseket, a kormányzat változtatási képességét és lehetőségét jelen helyzetben előnynek és nem hátránynak tartja a kormány.
Így vált lehetővé az, hogy az egészségügyi védekezésnek ne legyen anyagi korlátja, valamint a világgazdasági folyamatokból várható gazdasági visszaesés negatív hatásait a vállalkozásoknak, családoknak biztosított adócsökkentésekkel és új támogatásokkal mérsékelni, ellensúlyozni tudja.
A munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése jegyében készült a 2021. évi költségvetési törvény is, melyben a Gazdaságvédelmi Alap több mint 2600 milliárd forintos összege a GDP mintegy 5 százalékát teszi ki. A politikus kifejezte reményét az iránt, hogy a járványügyi helyzet rendeződése után a magyar gazdaság növekedése ismét a korábbi pályára térhet vissza és a stabil államháztartási gazdálkodást a jövőben is meg tudják őrizni.
