Átírta a makropályát a koronavírus-járvány
J. R. | Az államháztartás bruttó konszolidált adóssága a GDP 71,9 százalékára ugrott júniusban – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az államháztartás előzetes pénzügyi számláiról kiadott tájékoztatásában. Legutóbb 2018 végén volt ilyen nagy az államadósság. A növekedésben szerepet játszott, hogy a költségvetést teljesen átírta a koronavírus-járvány. 2020 második negyedévében az államháztartás központi alrendszere 1837 milliárd forint hiánnyal zárt, miután júniusban minden idők egyik legnagyobb hiányát érte el, 785,5 milliárd forintos deficittel. A bruttó hazai termék második negyedévben mért 13,5 százalékos, éves alapú esése mellett a devizakötvény-kibocsátás és a forintgyengülés is megdobta a GDP-arányos államadósságot. Az MNB közleménye szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2020 második negyedévében a negyedéves GDP mínusz 4,9 százalékát tette ki, az államháztartás bruttó konszolidált névértéken számított adóssága az Eximbank figyelembevétele nélkül a GDP 70,2 százaléka volt.
A kormány terveit alaposan módosította a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatása. Míg a korábbi konvergenciaprogramokban a pénzügyi tárca 2022 végére várta a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá történő szorítását, legutóbb már rövid távon is emelkedést jósolt, és azzal számolt, hogy 2024-re teljesíthető a kormányzati célkitűzés.
Az érvényes hivatalos kormányprognózis szerint a múlt év végi 66,3 százalékos arány után 2020 végére 72,6 százalékig emelkedhet az államadósság-mutató. A konvergenciaprogram 3 százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,9 százalékos költségvetési hiánnyal számolt erre az évre, ugyanakkor Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, hogy a recesszió nagyobb is lehet a hivatalos előrejelzésnél. Ezt erősíti, hogy a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s múlt pénteki értékelése szerint az államadósság idei aránya 78,3, illetve 76,5 százalékig ugrik, majd a következő években visszatér a csökkenő pályára.
