Erősödhettek az inflációs folyamatok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúliusban 3,2 százalék lehetett az előző évhez képest mért infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi előrejelzése 2,8–3,2 százalékos sávba teszi a fogyasztói árindex alakulását a hetedik hónapban, vagyis lapunk szakértői várakozása összhangban van a jegybanki prognózissal. A 3,2 százalékos drágulási ütem egyébként kisebb emelkedés lenne a júniusi, 2,9 százalékhoz képest. A maginfláció viszont az előző hónappal megegyező, 4 százalék lehetett a konszenzusunk szerint, valamint az adószűrt mutató sem változhatott, maradhatott 3,5 százalékon. Az első fél év tényadatai nyomán a 2020-as átlagos fogyasztói árindexre vonatkozó várakozások mostanra letisztultak, az elemzők 3,1–3,5 százalék közötti mutatót várnak. A konszenzus szerint az idén 3,2 százalék lehet a pénzromlás üteme, ami lényegében megegyezik az MNB 3,2–3,3 százalékos várakozásával. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán teszi közzé a júliusi fogyasztói árindexet és a maginflációt, majd a jegybank közli az adószűrt mutató értékét.
A szezonális zöldségek és gyümölcsök drágulási üteme, a dohánytermékekre kirótt jövedéki adó emelése, az ingyenes parkolás megszűnése és az üzemanyagárak emelkedése egyaránt felfelé hajtja az élelmiszerek inflációját – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH egyre teljesebb körű felmérést végez – a koronavírus-járvány alatt egyes reprezentánsokat nem írtak fel, illetve helyettesítették őket –, ami bizonytalansági faktorként jelenik meg. Ugyan a konszenzus szerint a maginflációs mutatók nem változnak az előző havi értékükhöz képest, Virovácz Péter mindkét indikátor emelkedését várja. Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációt továbbra is az élelmiszerárak mozgása határozza meg a legnagyobb mértékben. Júliusban életbe lépett az üzemanyagokat sújtó extra jövedéki adó, ami a fogyasztói árindexben is megjelenhet. A Századvég szakértője hozzáfűzte: ezt ellensúlyozhatja a forint euróhoz viszonyított erősödése az előző hónaphoz képest, igaz, az árfolyam még mindig érdemben gyengébb a 2019-ben megszokottnál. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese a benzin ötforintos és a gázolaj tízforintos jövedékiadó-többlete mellett az élelmiszerárak mérséklődését tartja az inflációs folyamatokat leginkább meghatározó tényezőnek.
Az idén kissé a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat a fogyasztói árindex, jövőre viszont az alacsony üzemanyagár-bázis miatt jócskán erősödnek az inflációs folyamatok, 3,7 százalék lehet a pénzromlás üteme – fejtette ki Molnár Dániel. A Századvég előrejelzése feltételezi a leggyorsabb inflációt 2021-re, lapunk konszenzusa ehhez képest visszafogottabb, 3,2 százalékos drágulási ütemet jelez, igaz, jókora eltérések figyelhetők meg az egyes szakértők prognózisai között. A legalacsonyabb inflációs várakozást – 2,3 százalékot – Kuti Ákos adta a jövő évre, amit azzal magyaráz, hogy sok országban deflációval nézhetnek szembe, ehhez képest az inflációs folyamatok erősek maradnak Magyarországon. A Danube Capital szakembere egy második járványhullám alternatív makropályájával is elvégezte prognózisát, eszerint mindössze 1,1 százalékos lehet a fogyasztói árindex 2021-ben.
