A második vírushullám miatt rontotta a GDP-előrejelzését az MNB

A járvány második hullámának hatására esett a GDP-előrejelzésünk – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. A kedden kiadott frissített prognózis alapján

a júniusi, 0,3-2 százalék közötti gazdasági növekedést 5,1-6,8 százalékos visszaesésre rontotta a jegybank.

Balatoni András felhívta a figyelmet: a z autóipari kereslet jelentősen csökkent, ami azért probléma, mert az ágazat a GDP 20 százalékát adja. A turizmus a GDP 6-7 százalékát adja, így ez is problémákat okoz. Az 5 százalékos növekedés jelentős részét a rendkívül magas beruházási ráta adta, ez volt a bővülés motorja. Az MNB igazgatója aláhúzta:

a járvány pont a három kulcságazatot támadta leginkább.

A korábban V-alakú kilábalás inkább madárszárny vagy pipa alakú lehet, mivel megállt a talpraállás a nagy frekvenciás adatok alapján – magyarázta Balatoni András. A vírus második hulláma négy dolgot hozhat: a külpiacok lassabban állnak helyre, a vállalatok alkalmazkodnak a megváltozott munkaerőpiaci helyzethez, a háztartások megtakarítása felfut és a vállalatok elhalasztják beruházásaikat. Az első tényező lassabb talpraállást eredményezhet, a második 110-150 ezer ember elbocsátását jelentheti. A lakossági megtakarítási ráta 9 százalékról 10 százalék fölé emelkedhet.

A jegybank igazgatója hozzátette: a vállalati hiteldinamika 2021-től kezdhet felzárkózni a korábbi, 10 százalék körüli szintre.

A koronavírus kereslet-kínálati súrlódásokat okozott, ami emelte az inflációt, azonban középtávon a gyenge kereslet dezinflációs hatásaival számolni kell

– húzta alá Balatoni András. A nyári átárazás nem volt jellemző eddig, most viszont markáns drágulást figyeltek meg. A medián drágulási ütem ugyan nem volt magasabb a megszokottnál, azonban egyes szélsőséges esetekben jelentős áremelkedés történt. Az egyik ilyen ágazat a belföldi turizmus, ahol 12-15 százalékkal emelkedtek az árak, ami annak tudható be, hogy a külföldi nyaralás helyett inkább Magyarországon nyaraltak az emberek.

A koronavírus miatt 0,9 százalékponttal nőtt az infláció, az adótényező 0,5 százalékponttal emelte az árindexet. Középtávon dezinflációs hatások érvényesülhetnek, a visszafogott külső és belső kereslet következtében. Az MNB igazgatója emlékeztetett: a 2008-2009-es pénzügyi válságban 2009 negyedik negyedévében csökkent legnagyobb mértékben a szolgáltatások hozzáadott értéke, amit öt negyedévvel követett az inflációs mélypont, míg a lassuló konjunktúra dezinflációs hatása 6 negyedévvel elcsúsztatva jelentkezett.