MNB: hat százalékkal csökkenhet a GDP
Az éves inflációs ráta szeptemberben a nyári értékhez hasonló lehet, majd süllyedni kezd. 2022-től kezdve normalizálódhat a gazdasági teljesítmény, az infláció 3 százalékon stabilizálódhat – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón. A koronavírus-járványban felmerülő pluszköltségek szokatlan nyári áremelést okoztak, emiatt 0,9 százalékponttal nőtt az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban 3,9 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex, vagyis megközelítette az MNB célsávjának tetejét, a 4 százalékot. A monetáris tanács a kamatkondíciók tartása mellett döntött, így az alapkamat továbbra is 0,6 százalék lesz. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a következő hónapokban a 3 százalékos inflációs cél felett, azonban az 1 százalékpontos toleranciasávon belül alakuló inflációra számít. A fogyasztói árindex emelkedését nem a gazdaság túlfűtöttsége okozza, ezért az MNB-nek nem lesz szüksége szigorításra, sőt, a következő két-három évben is maradhat az alacsony kamatkörnyezet. Suppan Gergely azt is fontosnak tartja, hogy a határidős kamatlábpiac fél éven belüli, 30 bázispontos kamatemelést árazott be.
A jegybank a bruttó hazai termék (GDP) júniusi 0,3–2 százalékos növekedését jelző prognózisát jelentősen rontotta a második negyedév 13,6 százalékos éves visszaesése nyomán. A GDP a mostani várakozása szerint 5,1–6,8 százalékkal maradhat el a tavalyitól. Virág Barnabás rámutatott: a magyar gazdaság 5,8 százalékkal zsugorodott az első fél évben, ami kedvezőbb volt az eurózóna 9 százalékos visszaesésénél, és a régiós átlag körül alakult. Az autóipar, a turizmus és a beruházások is jól teljesítettek az elmúlt években, de a járvány kifejezetten a magyar gazdaság erősségeit támadta. A jegybank alelnöke hozzátette: az idei harmadik negyedévben 5-7 százalékkal maradhat el a gazdaság teljesítménye az előző évitől, a GDP 2022-ben érheti el a 2019 végi szintet.
A Növekedési kötvényprogram (NKP) kihasználtsága megközelítette a 450 milliárd forintos keretet, ezért 750 milliárd forintra emelték – derült ki a kamatdöntés után kiadott közleményből. Virág Barnabás ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a cél a magyar kötvénypiac felzárkóztatása a régiós és az európai szintre. Az NKP ugyanakkor segíthet a cégek finanszírozásában, viszont a gazdaságba juttatott többletlikviditást az MNB a preferenciális betétjével sterilizálja, vagyis a program csak közvetetten ösztönzi a gazdaságot.
Az idei államháztartási hiány 7–7,5 százalékos lehet, a jövő évtől pedig csökkenhet – magyarázta az MNB tisztségviselője. Ennek finanszírozása 3000 milliárd forint körüli nettó kötvénykibocsátást igényel, amelynek nagy része, 2800 milliárd forint már teljesült. A két nagy lejárat miatt a bruttó kibocsátás 700 milliárd forint felett alakulhat. A tavalyi külső egyensúlyi revíziók nyomán nem hiányt, hanem pozitív stagnálást mutatott, ám az idén minimális hiányba fordulhat. A folyó fizetési mérleg egyenlege és a finanszírozási képesség javult, a hiány kedvezőbb lesz a nyár elején vártnál. Virág Barnabás emlékeztetett: a következő ciklusban az EU nettó 30 milliárd
euró vissza nem térítendő támogatást nyújt, ami a külső egyensúlyi mutatókat is javítja.
