Összeomlás szélén a régiós büdzsék

Menyasszonytánc maszkban

Szlovákiában szeptember folyamán megkétszereződött a napi tesztelések száma, és elérte az ötezret, a regisztrált betegek száma naponta száz-száznyolcvannal nő.

Az egészségügyi miniszter vezetésével ülésező járványbizottság – a közvélemény nyomásának engedve – végül úgy döntött, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok maradnak: kültéri rendezvényeken legfeljebb ezren, beltéri rendezvényeken pedig ötszázan vehetnek részt.

A korábbi tervekkel ellentétben továbbra is engedélyezik a legfeljebb százfős esküvők megtartását. A szájmaszk viselése ugyanakkor még a menyasszonytánc alatt is kötelező, csak étkezéskor lehet levenni. A bálok idén elmaradnak, a szalagavatókat pedig át kell sorolni 2021-re.

A középiskolás diákoknak és az egyetemi hallgatóknak is maszkot kell viselniük a tanítás alatt. Branislav Gröhling oktatási miniszter ezt azzal indokolta, hogy a hét elejéig száz iskolában találtak koronavírussal fertőzött diákot, emiatt 417 osztályt be kellett zárni.

Szerdán, a kormány ülése idején Pozsonyban tüntettek a vendéglátó- és szállodaipar alkalmazottai, állami segítséget kérve. A vendéglátó-ágazat a kényszerű leállások, korlátozások miatt eddig 20 ezer alkalmazottjától vált meg, az októberi szigor pedig előzetes becslések szerint az év végéig mintegy 36 ezer állás megszűnéséhez vezethet. A Csehországhoz ezer szállal kötődő Szlovákia szeptember 18-tól vörös kategóriába sorolta szomszédját, így az onnan hazatérő személyeknek két választásuk van: vagy felmutatnak egy 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-tesztet, vagy önkéntes karanténba vonulnak, majd öt nap múlva letesztelik őket. Természetesen van néhány könnyítés, például azok számára, akik a határátkelőktől legfeljebb 30 kilométerre járnak dolgozni.

Kiüríti a román büdzsét a nyugdíjemelés

Romániában feltartóztathatatlannak tűnik a koronavírus terjedése, az országban szerdán rekordszámú, több mint 1700 fertőzöttet diagnosztizáltak. Ráadásul egyelőre nem lehet számítani a járvány csillapodására, mivel szeptember 14-én kezdetét vette az új tanév, és noha az iskolákban szigorú óvintézkedéseket vezettek be a hatóságok, a bukaresti egészségügyi minisztérium becslése szerint a napi új fertőzöttek száma októberben meghaladhatja a kétezret is. Ennek ellenére a román kormány kizárja a kijárási tilalommal együtt járó szükségállapot vagy a további megszorítások életbe léptetésének lehetőségét, sőt optimista a gazdasági kilátásokat tekintve.

Ludovic Orban miniszterelnök úgy véli, nagyon jók a román gazdaság perspektívái, erre utal, hogy a hitelminősítők nem rontottak az ország besorolásán a járvány előidézte válság idején. A liberális kabinet különösen biztatónak tartja, hogy szeptember elsején mintegy kétezerrel több munkaszerződéses alkalmazottat tartottak nyilván az országban, mint január elsején. A nettó átlagbér 8 százalékkal magasabb volt júliusban a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva. Más mutatók azonban nem adnak okot optimizmusra. Július végén a román össztermék (GDP) 42,2 százalékát tette ki a teljes államadósság, ami a tavalyi év végéhez képest 7 százalékkal magasabb. A költségvetési tanács korábbi becslése szerint az államadósság jövőre minden bizonnyal meghaladja a GDP 50 százalékát. Az államháztartás egyensúlya tekintetében egyébként hatalmas kockázat, hogy a román parlamentben többséget alkotó ellenzéki baloldal radikálisan módosítani készül a költségvetés kiigazításáról szóló tervezetet úgy, hogy a kisebbségi kormány 40 százalékkal emelje a nyugdíjakat a tervben szereplő 14 százalék helyett. (Az alsóház szakbizottságai már megszavazták a 40 százalékos emelést). Klaus Iohannis államfő ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a módosítás a GDP 6 százalékába kerülne, ám ez a pénz „egyszerűen nem létezik”.

Optimista Kijev

Rekordütemben terjed a járvány Ukrajnában is. A betegek száma meghaladta a 160 ezret, az elhunytaké pedig a három és fél ezerhez közelít. Az adaptív karantén ellenére az országnak nincs olyan régiója, ahol ne lennének szigorú korlátozó intézkedések, ami súlyos, bénító hatással van a gazdaság egészére.

A kijevi kormány 4,8 százalékos GDP-visszaeséssel kalkulál éves viszonylatban, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 8,2 százalékos mínuszt prognosztizál. A költségvetési tervezet a szeptember 15-i határidőre elkészült, a kabinet jóváhagyta, így az már a törvényhozói testület előtt van. A pénzügyminisztérium által kidolgozott büdzsé meglehetősen optimista, elsőre nem igazán látni, miből és hogyan teljesülhet például a 20 százalékos minimálbér-emelés. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter 4,6 százalékos GDP-növekedéssel és 7,3 százalékos inflációval számol. Az idei 300 milliárd hrivnyás mínuszt jövőre 1,5 százalékkal, 270 milliárdra csökkentenék, azaz 6 százalékos deficittel kalkulálnak.

A minimálbér januártól a jelenlegi 5 ezer hrivnyáról (55 ezer forint) 6 ezerre emelkedik, a nominális átlagbér a tervek szerint ennek több mint a duplája, 13 632 hrivnya lesz, a reálfizetések 12 százalékkal gyarapodnának. A hrivnya dollárhoz mért árfolyamát 29,1-es szinten rögzíti a dokumentum, a munkanélküliségi ráta viszont meglehetősen magas, 9,2 százalékos, de ez csak a hivatalos állapot, mert mint tudjuk, több millió ukrán kényszerül külföldön dolgozni, s ez a hatalmas tömeg nem szerepel a hivatalosan nyilvántartott állástalanok statisztikájában.

Az egészségügy finanszírozására 27,5 milliárd hrivnyát szánnak. Külön költségvetési fejezet szól a Covid–19 elleni védekezésről, erre 19,4 milliárdot (720 millió dollár) terveznek költeni, ebből 2,6 milliárd hrivnyát konkrétan a várhatóan jövőre megkezdődő vakcinázásra fordítanának.

A jó kukoricatermésben bíznak a szerbek

Szerbiában az első negyedévben 5 százalékos GDP-növekedést jegyeztek, a második negyedévben 6,5 százalékos csökkenést. Mivel nem vezettek be újabb korlátozásokat, abban bíznak, hogy a harmadik negyedévben kitart a lendület, így az évet pluszban zárhatják. Szerbiában a mezőgazdaság adja a GDP mintegy 10 százalékát. Mivel jó kukoricatermés ígérkezik, remélik, hogy az agrárium is hozzájárul a recesszió elkerüléséhez. A mezőgazdasági miniszter szerint jó hír, hogy az országnak a következő két évre elegendő élelme van. Az idei kukoricatermés értéke akár az egymilliárd eurót is elérheti. Szerbia egész területén 8 tonnára számítanak átlagban hektáronként. Kukoricát idén 995 ezer hektáron termesztenek.

A lakosság a nyugdíjak és a bérek emelésében bízik, konkrét összegek azonban még nincsenek, a jövő évi minimálbért határozták csak meg. Januártól 32 126 dinár lesz (97 ezer forint) a szerbiai nettó minimálbér, ez 6,6 százalékos növekedésnek felel meg.

A munkaadók szerint a most meghatározott szint is magas a rendkívüli körülmények között. Szerbiában 350-370 ezren dolgoznak minimálbérért, amelyből igen szerényen lehet csak megélni. A munkáltatók számára az adómentes jövedelemrészt 16 300 dinárról 18 300 dinárra emelik.

Zoran Djordevic munkaügyi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy továbbra is a kormány célja a bérek és a nyugdíjak 2025-re betervezett emelése. Korábban azt ígérték, hogy az átlagfizetés addigra Szerbiában 900 euróra nő, az átlagos nyugdíj pedig eléri a 440 eurót. A pénzügyminiszter elmondta, a nyugdíjszámításnál a svájci modellt alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy 50 százalékban a bérek, 50 százalékban az infláció alakulása határozza meg a növelés mértékét.

A turisták mentették meg a horvát gazdaságot

Horvátországot a nyár végén érte el a vírus második hulláma, ennek során naponta átlagosan 400 körül volt az új megbetegedések száma. Mindez a mindennapi életre nem volt különösebb hatással, azt leszámítva, hogy idő előtt véget vetett az adriai szezonnak. A rövidebb turistaidény ellenére általánosságban elmondható, hogy a horvát turizmus relatíve jó nyarat zárt. Az adriai vendéglátók beszámolói szerint a korlátozások dacára a tavalyi vendégszám háromnegyedéhez közelített az idei adat.

A járvány az utóbbi napokban látszólag kicsit csillapodott, a napi új fertőzöttek száma jellemzően 200 alatt van. Annak érdekében, hogy lassítsák a fertőzés terjedését, a hatóságok korlátozták a beltéri rendezvényeken a résztvevők számát, különös tekintettel az esküvőkre és a szórakozóhelyekre. Beltéri esküvőt csak száz fő alatti létszámmal lehet tartani, a szórakozóhelyek pedig csak éjfélig lehetnek nyitva a kötelező járványügyi előírások betartása mellett. Zárt térben továbbra is kötelező a maszkviselés és a fertőtlenítés, amire a tömegközlekedési eszközökön fokozott szigorral ügyelnek, ám büntetés még nem jár azoknak, akik nem viselnek maszkot. Szeptember 7-én a tanítás is megkezdődött. Annak ellenére, hogy látszólag különösebb fennakadások nélkül működik az ország, a háttérben a gazdaság súlyos gondokkal küzd. A horvát GDP a tavalyi év harmadik negyedévéhez képest 15,1 százalékkal csökkent, ami sosem tapasztalt visszaesés. Ennek ellenére a kormány optimista, és gyors visszapattanást vár.