Szeptemberben ismét drágul a liszt

Ebben a hónapban lisztáremelés lesz, ez biztosra vehető – válaszolta a Világgazdaság lisztpiaci helyzetet firtató kérdésére Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója. Magyarországon a tavalyinál mintegy félmillió tonnával kevesebb, 4,7-4,8 millió tonna búza termett, ráadásul gyengébb minőségben a szokásosnál. Az idei termésen belül az étkezési minőség aránya csupán mintegy 30 százalékos (az arány ennek jellemzően a kétszerese szokott lenni), a maradék eurobúza, de inkább takarmányminőségű. A hazai malmoknak ebből 1,2 millió tonnára van szükségük őrlésre, és további 1,2-1,3 millió tonna megy általában takarmánycélra és vetőmagnak. A Magyarországon felhasznált, mintegy 2,5 millió tonna fölötti rész az exportárualap.

A fuzáriumot a sok eső ellenére elkerülték a termelők, de a többi paraméterben, sikértartalomban és a sütőipar számára fontos egyéb tulajdonságaiban is gyengébb az idei termés.

Az említett 30 százalékkal számolva az idei termésből csupán 1,4 millió tonnányi alkalmas őrlésre, de mivel a jó búzából is megy exportra, fehérjepótlásként pedig a takarmányozáshoz is felvásárolnak belőle, a jó minőségű búza iránti kereslet a szokásosnál is élénkebb volt az idén, ez pedig megemelte az árakat. A malomipar kereslete a tonnánkénti 48-50 ezer forintos induló árat 55-56 ezer forintra tornázta fel. Lakatos Zoltán szerint ennél az árszintnél a búzát exportra felvásárló kereskedők már kiszállnak a versenyből, és inkább az euro- és a takarmányminőségű búzát preferálják.

Mivel a lisztet nem erre az alapanyagárszintre árazták be, ebben a hónapban árat fognak emelni a malmok, „ki-ki amennyit tud” – mondta Lakatos Zoltán. Úgy számol, hogy a malmok átadási árának emelése 3-5 százalékos lehet, és végighalad az egész termékláncon, tehát a sütőipari termékek ára is magasabb lesz.

Ebben a piaci helyzetben a malmok igyekeznek az éves szükségletük legalább 70 százalékát felvásárolni decemberig. A búzapiacot az is befolyásolja majd, hogy a jelek szerint napraforgóból jó termés lesz, kukoricából pedig a rekordhozamok sem elképzelhetetlenek. Szükség lesz tehát a tárolókapacitásra, ami feltehetően sok termelőt döntési helyzet elé állít majd. Lakatos Zoltán szerint elképzelhető, hogy inkább a búzát tárolják ki a termelők, hogy legyen hely a kukoricának, ez viszont fékezheti a kenyérgabona drágulását. Árcsökkenés azonban nem várható, mert kevés jó minőségű búza van Magyarországon.

A hazai malmok évente mintegy 200 ezer tonna lisztet szállítanak a külpiacokra – elsősorban Romániába –, az import pedig körülbelül 50 ezer tonna. A kivitel a legnehezebb koronavírusos időkben is folyamatos volt – mondta Lakatos Zoltán –, a Hajdú Gabona egy sor óvintézkedés bevezetésével tudta fenntartani évi 50 ezer tonnás kivitelét, így el lehetett kerülni a malom leállítását. Az export most is folyik, bár aratás után a romániai konkurensek általában megpróbálnak olcsóbban adott liszttel piacot szerezni. Ez az idén is megfigyelhető, de Lakatos Zoltán nem számít árcsökkenésre, részben, mert a termékeik nagy részét javítólisztnek viszik, illetve mert Romániában az aszály miatt a szokásos 8-9 millió tonna helyett 5,5 millió tonna körüli a búzatermés.