BUX 51,453.71
0.00%
BUMIX 4,324.31
0.00%
CETOP20 2,344.48
0.00%
OTP 17,500
0.00%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,580
0.00%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,460
0.00%
0.00%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nagy Márton: a cél az 5 milliós foglalkoztatotti létszám elérése

Hét területre koncentrál a kormányzati gazdaságpolitika, hogy mérsékelje a koronavírus-járvány negatív hatásait, és a pandémia múltán a gazdaság gyorsan újra fejlődési pályára állhasson – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Mire koncentrálhat a magyar gazdaságpolitika a következő másfél évben?

A miniszterelnök három fő célt jelölt meg feladatként: a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítását, a családok védelmét és a vidék fejlesztését. Minden gazdaságpolitikai lépést e célokkal összhangban kell megfogalmazni. Fókuszban hét kiemelt terület lehet: az otthonteremtés, a demográfiai fordulat, a moratórium meghosszabbítása, a beruházások ösztönzése, az állami speciális pénzintézetek finanszírozási képességének növelése, az uniós források hatékony felhasználása, valamint a kifektetési stratégia folytatása. Ezek megvalósításával továbbra is fenntartható a 2 százalékpontos növekedési többlet az EU-átlaghoz képest. Az idén 5-6 százalék közti hazai GDP-csökkenés várható, de ez így is 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az unió 8 százalékos prognosztizált zsugorodása, azaz a visszaesés ellenére a felzárkózás folytatódhat. De jövőre itthon már 5 százalék feletti növekedés kell ahhoz, hogy a többletünk megmaradjon.

Az otthonteremtési programok sikeresek a válság alatt is, a lakáspiacról mégis vészjelzések érkeznek. Be kell avatkozni?

A következő két évben az újlakás-építések csökkenését okozhatja a világjárvány miatti keresleti visszaesés és a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése. Ezt a negatív tendenciát sejteti, hogy az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek száma 32 százalékkal volt alacsonyabb az első fél évében, mint egy évvel korábban. Lakáspiaci beavatkozás nélkül a jelenlegi 20 ezer körüli szintről 2021-re és 2022-re 10 ezerre eshet az új lakások átadása. A lakásmegújulási ráta most is 0,5 százalék, miközben a régiós országokban ez az érték 1 százalék feletti. Ennek a szintnek az eléréséhez itthon évi 44 ezer új lakást kellene építeni, ám legutóbb 2004–2005-ben, az első Orbán-kormány által indított kamattámogatott forintlakáshitel-program eredményeként épült ennyi lakás. A fenti szintek elérése hosszú távon nem lehetetlen, ám rövid távon csak az lehet a cél, hogy 2022-re újra évi 20 ezer lakás épüljön, főként vidéki beruházások révén, az átlagosan kétéves kivitelezési időnél sokkal gyorsabban. A 10 ezer addicionálisan megépülő új lakás a lakossági beruházásokon keresztül a hazai GDP-t 1 százalékponttal emelné, a foglalkoztatottak számát 25-30 ezerrel növelné. Nemcsak a lakásvásárlás, hanem a felújítás is kiemelt cél lehet, hiszen ma Magyarországon a lakások 60 százaléka felújításra szorul. Azért kell kiemelten foglalkozni a területtel, mert a lakáspiac helyzete nemcsak konjunkturális, otthonteremtési vagy családvédelmi, hanem fontos vagyoni kérdés is. Ma a hazai lakosság teljes vagyona megközelíti a GDP 260 százalékát, amelyből a lakásvagyon eléri a GDP 150 százalékát. Az otthonteremtésnek ezért a lakásvásárlás és -felújítás segítésére és nem a bérlakáspiac fejlesztésére kell koncentrálnia. Hogy van még bőven tér, azt jól mutatja, hogy a lakásvásárlási hitelek GDP-arányos értéke csupán 8 százalék.

A Gazdaságvédelmi akcióterv két eleme közül a moratóriumot meghosszabbították, a munkahelyvédelmi bértámogatás viszont lejár. Miért?

A moratórium célzott meghosszabbítása és csak fokozatos kivezetése a sérülékeny ügyfelek védelme miatt indokolt. A Kurzarbeit típusú bértámogatás meghosszabbítása esetében más a helyzet. A nyáron azért kaptak pénzt a vállalatok, hogy megtartsák a munkavállalókat. Most a beruházások pénzügyi ösztönzésén keresztül valósul meg a munkahelymegőrzés, sőt új munkahelyek jönnek létre. A cél a mostani 4,51 millió helyett az 5 milliós foglalkoztatotti létszám elérése.

A cégek egy része viszont érzi a gazdaság visszaesését, s ennek nyomán nem biztos, hogy bele mer vágni fejlesztésbe. Ebben a körben azért a munkahelyek megtartása is fontos lehet.

Számukra megoldást kínálnak a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank által támogatott hitelprogramok, amelyek a likviditási gondok kezelését is segítik. A legproblémásabb iparágakra ráadásul egyedi hiteltermékek is elérhetők már, a kockázatokat pedig majd minden esetben garancia porlasztja.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Hogyan lehet a magán- és az állami beruházásokat felgyorsítani?

Az első fél évben a nemzetgazdasági beruházások éves alapon 6,3 százalékkal csökkentek, ezen belül a magánberuházások 4, az állami fejlesztések 20 százalékkal estek vissza. Ez utóbbi területen egyértelműen gyorsításra, szemléletváltásra van szükség. A projektszemlélet megerősítése felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a kivitelezést. A magánvállalati beruházások ösztönzésének három fő eszköze van: vissza nem térítendő állami támogatások nyújtása, adócsökkentés és a már említett tőke-, hitel- és garanciaprogramok. Az ösztönzés ebben a formában folytatódhat 2021–2022-ben is. Az állam idén a vissza nem térítendő támogatásokkal több mint 700 vállalatnál 450 milliárd forintnyi beruházást aktivizál. Az adózás terén tovább tart az egyszerűsítés, a kiva feltételei kedvezőbbé válnak, a vállalatok újrabefektetett, fejlesztési tartalékba helyezett pénze pedig társaságiadó-mentes, miközben a normál társaságiadó-kulcs továbbra is a legalacsonyabb marad az EU-ban. A hitel- és garanciakonstrukciók kihelyezése gyorsan emelkedik, a beruházások finanszírozásának növekvő részaránya mellett.

Miként segíthetik ezt a speciális pénzintézetek?

Az állami fejlesztési célú speciális pénzintézetek (MFB, Eximbank) és garanciaszervezetek (Garantiqa, AVGHA) tőkéje az év végéig várhatóan jelentősen megemelkedik, hogy növelni lehessen a hitelezési aktivitást, újabb tőkealapok jöhessenek létre, és emelkedjen a garanciaaktivitás. Fontos, hogy a speciális állami pénzintézetek vállalati hitelezési aktivitása és kockázatvállalása – letisztult termékszerkezet mellett – meghaladja a piaci átlagot. Az állami tőkealapoknak racionalizált, előre meghatározott gazdaságpolitikai célt kell szolgálniuk. Jelenleg csupán hat állami tőkealap kihasználtsága éri el az 50 százalékot, a többi alvó alap. Végül a garanciavállalást, mind mértékében, mind feltételeiben, bővíteni kell. Magyarországon az állami garanciavállalás mértéke a válság előtt magasnak számított, de most az éllovasokból sereghajtók lettünk, mivel a garanciával jól ellátott kkv-k mellett hiányoznak a nagy összegű vállalati hitelek és kötvények mögötti garanciatermékek.

Mennyiben támaszkodhat a beruhá­zás­élénkítés az uniós forrásokra?

Magyarország nettó 30 milliárd eurót kaphat a 2021–2027-es uniós költségvetésből, ami hazai beruházásokat finanszíroz, tehermentesíti a nemzeti költségvetést és egyben emeli az ország devizatartalékait. Ahhoz, hogy ez a pénz a maximális hasznot hozza, kiemelten fontos a megfelelő tervezés, előkészítés: minden kiválasztott beruházási projektet azok előrehaladása, mérete, gazdasági hatása alapján be kell sorolni. Ez a munka már folyik. Másrészt a projektek kapcsán arról is dönteni kell, hogy azt EU költségvetésből, a Következő Nemzedék Alapból, netán saját költségvetési forrásból finanszírozzuk vagy az egész projektet elvetjük. A rostán átmenő projektek előkészítését fel kell gyorsítani, hogy jövőre a rajtpisztoly eldördülése után minél gyorsabban minél több pénzt tudjunk lehívni. A felhasználásnak orrnehéznek kell lennie. Az EU részéről a reformtervek jóváhagyását és a kifizetések ellenőrzését fel kell gyorsítani: a Következő Nemzedék Alap egy gyors lehívást feltételez, hiszen az a cél, hogy a járvány után minél gyorsabb helyreálljon a gazdaság.

Miként lehet a kilencmilliárd euró hiányt mutató profitegyenleget javítani?

Tavaly a közvetlen külföldről beáramló tőkebefektetések (FDI) állománya 90 milliárd euró volt, a tulajdonosok 10,6 százalékos hozam mellett 9,6 milliárd euró profitot realizáltak. A magyar cégek FDI-állománya külföldön 33 milliárd euró volt, 5 százalékos hozam mellett 1,6 milliárd euró volt a profit. A nettó profitegyenleg tehát mínusz 8 milliárd euró, ami a GDP mínusz 5,5 százaléka, a csehek után a legrosszabb érték a régióban. A profitegyenleg kiegyenlítését a hazai vállalatok kifektetéseinek növelésével, másrészt a belföldi szereplők külföldi tulajdonú vállalatokban való részesedésszerzésével növelhetjük. Elképzelhető olyan stratégia is, amely a hazai tulajdonú vállalatok kifektetéseinek és a Magyarországon lévő külföldi vállalatok befektetéseinek megtérülési rátáját segít kiegyenlíteni, megfelelő regionális és ágazati célzást használva. A gazdaság fenntartható felzárkózása mellett az évtized végére megfelezhető a profitegyenleg hiánya.

Mennyibe fog ez kerülni? Nem szalad el az államadósság?

A gazdaság újraindítása pénzbe kerül, de a nagyobb növekedés nagyobb adóbevételeket generál, így a költségvetés újra egyensúlyba hozható. A Pénzügyminisztérium számításai szerint idén 7,5 százalék lehet a GDP-arányos költségvetési hiány, ami az EU-átlaghoz közeli érték. Az államadósság ezzel a GDP 76-77 százalékára emelkedhet 2020-ban. Jövőre viszont már mind a költségvetési hiány, mind az államadósság GDP-arányos értéke újra csökkenhet.

Kapcsolódó cikkek