Decemberben 3,3 százalék lehet az éves – mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szeptemberi adatot az utazások rendkívül nagy mértékű áresése, különösen a külföldi utak árának 13 százalékos csökkenése határozta meg, ráadásul ezeknek a szolgáltatásoknak a tényleges fogyasztása nulla közeli lehetett. A szakértő az év végére 3,5 százalékra csökkenő maginflációt és 3,1 százalékos adószűrt mutatót vár.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a korábbi 3,4 százalékos decemberi inflációs előrejelzését 2,9 százalékra módosította két okból is: a fogyasztói árindex szeptemberben jóval a prognózisok alatt alakult, az eurózóna deflációja pedig az importált infláción keresztül húzza le a hazai drágulást. Ezenfelül az energiaárak múlt év végi felfutása miatti magas bázis fékezi az emelkedést, az idei utolsó negyedévben ezért a maginfláció 3,9 százalékra mérséklődhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésében szokatlanul széles, 2,6–4,3 százalékos sávban határozta meg a várható decemberi inflációt, igaz, még a szeptemberi tényadat megjelenése előtt.
Az idén 3,6 százalék helyett 3,4 százalék lehet az átlagos fogyasztói árindex – véli Virovácz Péter.
A szolgáltatások drágulási üteme a kereslethiány miatt tovább eshet, jelentősen mozgatva az árakat. Szerinte azonban az MNB-nek nem kell aggódnia amiatt, hogy az érdemben csökkenő fogyasztói árindex következtében a jelenlegi forintárfolyam a korábbinál magasabb, mert
az inflációt csak a lényegesen gyengébb forint befolyásolhatja.
Török Zoltán 2020-ban 3,4 százalékos fogyasztói árindexre számít, 2021-re pedig 3,6 százalékosra. Virovácz Péter viszont mérséklődést vár, jövőre 2,8 százalékos fogyasztói árindexet valószínűsít a rendkívül alacsony importált infláció miatt. A dohánytermékek adóemelése fél százalékponttal emelheti a maginflációt, bár a fő mutatót csak 0,2-0,3 százalékponttal növelheti. A szakértő szerint jövőre a a alakulása határozhatja meg az inflációt, a nyugati országok nyomott árazása pedig várhatóan 6-8 negyedév késéssel jelenik meg a hazai adatban.
Erős a régiós árnyomás
Az második legmagasabb, 3,4 százalékos inflációját mérték Magyarországon szeptemberben – derült ki az Eurostat összesítéséből. A leggyorsabban Lengyelországban nőttek az árak – mintegy 3,8 százalékkal –, a harmadik legnagyobb értéket pedig a harmadik saját devizával rendelkező visegrádi országban, Csehországban mutatták ki 3,3 százalékkal. Romániában 2,1 százalékkal romlott a pénz, Szlovákiában 1,4 százalékkal, vagyis az öt legnagyobb infláció a régióban volt. Az EU átlagos inflációja 0,3 százalék volt, az eurózóna pedig 0,3 százalékos deflációval küzd. Virovácz Péter szerint a régió inflációja a gyors béremelések, az elmúlt évek gazdasági növekedése és a pozitív kibocsátási rés miatt magas. Az árindexet az élelmiszerárak húzzák, mert tavaly és az idén is gyenge volt a termés.
