Már 300 ezer hektár fölött a bioterületek mérete

Átlépte tavaly a hazai ökológiai területek mérete a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott az összesített méretük – derült ki az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) online konferenciáján. A rendezvény résztvevői szerint a jelenleg kikristályosodó európai közös agrárpolitika (KAP) lehetőséget teremt az ökológiai élelmiszer-termelés és -fogyasztás további támogatására, amellyel a hazai termelőknek is élniük kell. A dinamikus területi növekedés mellett a következő támogatási ciklus forrásait fontos az ökológiai élelmiszerek termékpálya-fejlesztésére és a hazai piacbővítésre összpontosítani – emelték ki.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának megduplázódásához jelentősen hozzájárult a Vidékfejlesztési program által biztosított csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni – mondta a konferencián Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az új KAP elindulása előtti úgynevezett átmeneti időszakban a minisztérium egy évvel meghosszabbítja az ökológiai gazdaságok 2020-ban lejáró támogatásait. Az érintett gazdálkodóknak nyilatkozniuk kell majd meghosszabbítási szándékukról, amelynél kiemelten fontos lesz a földhasználati jogosultság igazolása is.

Az ökogazdálkodásba bevont területek növekedésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben közel 2300 vállalkozó rendelkezett ökotanúsítvánnyal, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at. „A mennyiségi növekedés igen örvendetes, és megmutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét. A cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer-előállítás is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca” – jelentette ki Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. A dinamikus növekedés az unióban is jellemző: az ökológiai termékek piaca évente 8-10 százalékkal bővül az EU-ban. A támogatásoknak azt kell elősegíteniük, hogy a hazai gazdálkodók minél jobban tudjanak élni ezzel a gazdasági lehetőséggel, miközben egyúttal fenntarthatóbban termelnek – mondta az ügyvezető.

A tanácskozáson beszéltek az európai zöldmegállapodás célkitűzéséről is, ezek szerint 2030-ig a tagállamoknak – uniós átlagban – el kell érniük a mezőgazdasági területeken a 25 százalékos ökológiai gazdálkodási területarányt. „Az Európai Bizottság tisztában van a tagállamok közötti különbségekkel, így minden tagállam saját hatáskörben fogja elkészíteni a maga számára elérhető, de ambiciózus célértéket megfogalmazó, úgynevezett Ökogazdálkodási cselekvési tervet” – emelte ki Eric Gall, az Ökogazdálkodók Európai Szövetségének szakpolitikai előadója.

A hazai agráriumnak, azon belül az ökoágazatnak meg kell határoznia, mi legyen az elfogadható és reális célérték. A területi növekedés mellett célzott termékpálya-fejlesztésekre, valamint az ökotermékek hazai fogyasztói bázisának növelésére is szükség lesz, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-export irányából el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé – nyomatékosította Drexler Dóra. Az új KAP mellett az ökológiai gazdálkodás új európai szintű termelési, ellenőrzési és kereskedelmi jogszabálycsomagja is készülőben van, amely várhatóan 2022 januárjában lép életbe.