A következő években sem térünk vissza a fiskális fegyelemhez, jövőre is el kell engedni a költségvetést – reagált Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti éves meghallgatásán bejelentette: a 2020–2023 közötti évekre pénzügyi forgatókönyvet dolgoz ki a szaktárca. A javaslat várhatóan bemutatja, hogyan terveznek visszatérni a korábbi évekre jellemző szigorú fiskális politikához. A kormány tavasszal, a jövő évi költségvetési törvény összeállítása idején 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolt 2021-re, ám a gazdasági kilábalás elhúzódása és a járvány második hulláma már az idei fő számokat is átírta. Az Eurostat által korábban közzétett hiányszámok is megerősítik, hogy Európa-szerte drasztikusan emelkedett a hiány az elmúlt időszakban, a magyar deficit pedig a középmezőnyben található.
Suppan Gergely kifejtette, hogy az idei előrejelzésekben szereplő 8 százalék körüli hiányt nem lehet egy év alatt lefaragni, ráadásul amíg nincs vakcina, addig remény sincs a gazdaság teljes helyreállására, ezért a gazdaság támogatása elsőbbséget élvez. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is úgy látja, hogy a gazdaságpolitika irányítói a növekedés támogatására helyezik a hangsúlyt 2021-ben is, így minden bizonnyal jövőre sem a költségvetési fegyelemre fognak koncentrálni. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője úgy értékelt, hogy várhatóan 2023 előtt nem tér vissza a korábbi hiánypálya. Az elemző ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem látható, milyen hiány- és adósságpályával számol a kormányzat, továbbá nehezíti az értékelést a makrogazdasági környezet bizonytalansága is.
A K&H szakértője emlékeztetett, hogy az elmúlt évek 4-5 százalékos növekedésével egyidejűleg masszív adósságcsökkentés is zajlott, ami most mozgásteret biztosít. Németh Dávid számításai szerint 2021-ben 4 százalékos deficit, valamint 4,5 százalékos GDP-bővülés mellett 75-76 százalékra mérséklődhet a bruttó államadósság. A Takarékbank elemzője is úgy véli, jövőre már kisebb lesz az GDP-arányos államadósság. Suppan Gergely kiemelte, hogy a háztartásoknak köszönhetően az finanszírozása ma már stabil, a külföldi kitettség jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, a devizában fennálló állomány 20 százalék alatt van. Az elemző által felvázolt forgatókönyv szerint a növekedés és az együttes hatására 4-5 százalékos GDP-deflátor valószínű, ami azt eredményezi, hogy még 5-6 százalékos hiánynál is csökkenhet az államadósság. A Takarékbank elemzője úgy látja, hogy hosszú távon áttérünk a monetáris finanszírozásra, így a jövőben továbbra is alacsony kamatokra lehet számítani.
Regős Gábor viszont figyelmeztetett: látszik, hogy a koronavírus-válságot követően a korábbinál erőteljesebb adósságcsökkentésre lesz szükség, hiszen az elmúlt évek eredményei nagyon gyorsan elillannak a mostani helyzetben. Így a vírusválság elmúlása után nem elégedhetünk meg azzal, ha a hiány 3 százalék alá kerül, ennél bátrabbnak kell lenni. Megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium közölte, hogy a részletekről később kívánnak tájékoztatást adni.
