BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább javult a magyar háztartások életszínvonala

Többet költöttek a családok pihenésre és kultúrára , miközben csökkent a lakásfenntartásra és nem alapvető tételekre fordított kiadások aránya.

Folytatódott a magyarországi háztartások jövedelmi helyzetének javulása tavaly: az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 6 ezer forint volt, 10,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. Az háztartások egy főre jutó éves rendelkezésre álló nettó jövedelme 12,5 százalékpontos növekedésnek köszönhetően 1 millió 611 ezer forintra emelkedett. A reáljövedelem 8,8 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, a KSH megállapítása szerint

2010 óta a legnagyobb emelkedés. Enyhén nőtt azonban a régiók közötti jövedelmi különbség. Míg Budapesten az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 2 millió 641 ezer forint volt, ami az országos átlag 1,3-szerese, Észak-Alföldön 1 millió 658 ezer forintot tett ki, 17,3 százalékkal maradt el az országos átlagtól.

Fotó: Shutterstock

Szignifikánsan javult a három vagy annál több gyermekes háztartások helyzete, a kockázatos csoportba tartozó háztartások aránya.

A statisztikusok emellett kiemelik a nem pénzbeni juttatások szerepét: az ingyenes tankönyv, az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés, valamint a gyermekvédelmi kedvezmény a gyermekes háztartások jövedelmét háztartásonként átlagosan éves szinten 54 ezer forinttal növeli meg, ezen belül a három és annál több gyermekes háztartások nettó jövedelmét átlagosan 139 ezer, a kétgyermekesekét egy háztartásra vetítve 22 ezer forinttal.

A háztartások fogyasztása minden fogyasztási csoportban bővült 2019-ben: az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 332 ezer forint volt, reálértéken pedig 5,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A legnagyobb mértékben a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra, valamint a kultúrára, szórakozásra fordított kiadások nőttek (folyó áron 15,2, illetve 14,6 százalékkal), a lakásfenntartás és háztartási energiakiadások terén kisebb ütemű növekedést regisztrált a KSH. A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai 2010 óta reálértéken 41,7 százalékkal bővültek. Ugyanakkor jelentősen átalakult fogyasztás szerkezet:

amíg az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint a közlekedés kiadásainak aránya a fogyasztási kiadásból (1,6, illetve 0,9 százalékponttal) emelkedett, addig a rezsicsökkentésnek is köszönhetően a lakásfenntartásé 6,7 százalékponttal lett kevesebb szűk egy évtized alatt.

Eközben a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan a nem alapvető tételekre fordított összegek aránya az összkiadáson belül mért 41-ről 45,2 százalékra emelkedett.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának 118 ezer fővel kevesebben voltak kitéve, mint egy évvel korábban, a teljes népesség 17,7 százalékát, 1 millió 695 ezer főt érintette, ami érdemi javulás a 2013-ban regisztrált 35 százalékhoz arányhoz képest. A roma népesség körében is mérséklődött a szegénység kockázata, azonban mindig az 52,9 százalékuk tartozott ebbe a csoportba. A jövedelmi szegénység és súlyos anyagi depriváció aránya ismét csökkent:

előbbi 12,4 százalékról 12,2 százalékra, utóbbi 8,7 százalékról 8,0 százalékra esett.

Javult az emberek élettel való elégedettsége: 2020-ban az eddigi legmagasabb elégedettségről számoltak be a magyarok (6,8). A lakosság biztonságérzete is erősödött tavaly: 16 éves és annál idősebb lakosság 82,1 százaléka nagyon vagy eléggé biztonságban érzi magát sötétedés után a lakóhelye környékén. Jobb lett az egészségi állapot megítélése is. 2020-ban a férfiak mintegy 65,7 százaléka, a nők 58,9 százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak egészségi állapotát.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.