Magyar gazdaság

Tovább javult a magyar háztartások életszínvonala

Többet költöttek a családok pihenésre és kultúrára , miközben csökkent a lakásfenntartásra és nem alapvető tételekre fordított kiadások aránya.

Folytatódott a magyarországi háztartások jövedelmi helyzetének javulása tavaly: az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 6 ezer forint volt, 10,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. Az háztartások egy főre jutó éves rendelkezésre álló nettó jövedelme 12,5 százalékpontos növekedésnek köszönhetően 1 millió 611 ezer forintra emelkedett. A reáljövedelem 8,8 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, a KSH megállapítása szerint

2010 óta a legnagyobb emelkedés. Enyhén nőtt azonban a régiók közötti jövedelmi különbség. Míg Budapesten az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 2 millió 641 ezer forint volt, ami az országos átlag 1,3-szerese, Észak-Alföldön 1 millió 658 ezer forintot tett ki, 17,3 százalékkal maradt el az országos átlagtól.

Fotó: Shutterstock

Szignifikánsan javult a három vagy annál több gyermekes háztartások helyzete, a kockázatos csoportba tartozó háztartások aránya.

A statisztikusok emellett kiemelik a nem pénzbeni juttatások szerepét: az ingyenes tankönyv, az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés, valamint a gyermekvédelmi kedvezmény a gyermekes háztartások jövedelmét háztartásonként átlagosan éves szinten 54 ezer forinttal növeli meg, ezen belül a három és annál több gyermekes háztartások nettó jövedelmét átlagosan 139 ezer, a kétgyermekesekét egy háztartásra vetítve 22 ezer forinttal.

A háztartások fogyasztása minden fogyasztási csoportban bővült 2019-ben: az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 332 ezer forint volt, reálértéken pedig 5,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A legnagyobb mértékben a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra, valamint a kultúrára, szórakozásra fordított kiadások nőttek (folyó áron 15,2, illetve 14,6 százalékkal), a lakásfenntartás és háztartási energiakiadások terén kisebb ütemű növekedést regisztrált a KSH. A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai 2010 óta reálértéken 41,7 százalékkal bővültek. Ugyanakkor jelentősen átalakult fogyasztás szerkezet:

amíg az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint a közlekedés kiadásainak aránya a fogyasztási kiadásból (1,6, illetve 0,9 százalékponttal) emelkedett, addig a rezsicsökkentésnek is köszönhetően a lakásfenntartásé 6,7 százalékponttal lett kevesebb szűk egy évtized alatt.

Eközben a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan a nem alapvető tételekre fordított összegek aránya az összkiadáson belül mért 41-ről 45,2 százalékra emelkedett.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának 118 ezer fővel kevesebben voltak kitéve, mint egy évvel korábban, a teljes népesség 17,7 százalékát, 1 millió 695 ezer főt érintette, ami érdemi javulás a 2013-ban regisztrált 35 százalékhoz arányhoz képest. A roma népesség körében is mérséklődött a szegénység kockázata, azonban mindig az 52,9 százalékuk tartozott ebbe a csoportba. A jövedelmi szegénység és súlyos anyagi depriváció aránya ismét csökkent:

előbbi 12,4 százalékról 12,2 százalékra, utóbbi 8,7 százalékról 8,0 százalékra esett.

Javult az emberek élettel való elégedettsége: 2020-ban az eddigi legmagasabb elégedettségről számoltak be a magyarok (6,8). A lakosság biztonságérzete is erősödött tavaly: 16 éves és annál idősebb lakosság 82,1 százaléka nagyon vagy eléggé biztonságban érzi magát sötétedés után a lakóhelye környékén. Jobb lett az egészségi állapot megítélése is. 2020-ban a férfiak mintegy 65,7 százaléka, a nők 58,9 százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak egészségi állapotát.

KSH reáljövedelem
Kapcsolódó cikkek