A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember végén közzétett 50 pontos javaslatcsomagjából 14 részben vagy egészben visszaköszön az elmúlt hetekben bejelentett válságkezelő intézkedések között.
Öt esetben a javasoltakkal teljesen azonos intézkedések születtek, további kilencnél részben valósultak meg a felvetések, vagy azokhoz hasonló javaslatot fogalmaztak meg a kormányzati szervek.
Az öt teljesen megvalósult intézkedésből négy a járványügyi védekezéssel kapcsolatos – a tesztkapacitások bővítésére, az online felsőoktatásra, az iskolai védekezési szabályok és a tömegközlekedés feltételeinek szigorítására tett javaslatokat azóta be is vezette a kormányzat. Az ötödik elem a hiteltörlesztési moratórium célzott meghosszabbítása volt, féléves felülvizsgálattal.
A részben megvalósult intézkedések között található az éttermeknek, szabadidős létesítményeknek nyújtott bértámogatás, illetve a munkáltatói járulék elengedése, az új lakásokra visszahozott 5 százalékos áfakulcs, a CSOK-kal vásárolt új ingatlanoknál visszaigényelhető áfa és az orvosok béremelése.
A vizsgálat alatt álló ügyek között elképzelhető, hogy az állami garanciaprogram 1000 milliárd forintos keretét 200 milliárddal bővítik.
A tanárok és az egészségügyi dolgozók bérének növelése és a magas hozzáadott értékű befektetések Magyarországra vonzása lenne célszerű – reagált a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.
Most inkább a vállalkozások túlélését érdemes segíteni, hosszabb távon pedig olyan versenyképesség-növelő intézkedésekre van szükség, mint a gazdaság zöldítése, a digitalizáció és az otthonteremtés. Az eddigi lépések közül a legnagyobb hatású az új lakások áfájának 5 százalékra csökkentése volt, ezt érdemes lehet a válság után is megtartani.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az összes munkaerőpiaci javaslat gyors megvalósítására lett volna szükség a munkahelyek stabilizálása érdekében, de nem valószínű, hogy ezekre sor kerül. A családi adókedvezmény növelése már régóta téma, az emelésével megtámasztható lenne a lakossági fogyasztás. A gyors alapja a beruházás, amit a lakáspiaci javaslatok végrehajtásával érdemes lenne támogatni.
A korlátozások miatt bezárt cégek teljes kompenzációjáról korábban sem beszélhettünk, és ezután sem számítunk rá, egyes területek kaptak résztámogatást
– hangsúlyozta Regős Gábor.
A kormányt az államháztartás helyzete is befolyásolhatja döntéseiben, a Pénzügyminisztérium a 9 százalékát kitevő hiányra számít, ami azzal járhat, hogy a GDP-arányos államadósság 75 százalék fölé emelkedik. Virovácz Péter szerint a forrásbevonás jól működik, ezért akkora mozgástere van a kormánynak, amekkorát akar, de túlzott mértékben így sem szerencsés eladósodni.
A jövő évi számokat még nem látni, van ugyan elfogadott költségvetés, ám a makropálya és a várható bevételek megváltoztak. Jövőre 4-5 százalék lehet a deficit, a fiskális helyzeten pedig jelentősen javíthat az uniós helyreállítási alap.
