A telefonálás és az internetezés költségei erőteljesen eltértek az tagállamai között a tavalyi évben. Ebből a szempontból a legdrágábbnak számító Belgiumban például több mint négy és félszerese volt az információs és kommunikációs szolgáltatások átlagára, mint a Romániában mért legalacsonyabb árak. Ezzel párhuzamosan az uniós átlagtól valamivel több mint egy százalékkal kerültek kevesebbe ezek a szolgáltatások Magyarországon – mutat rá az Eurostat friss felmérése.
Arról korábban már beszámoltunk, hogy
a megelőző évben a kommunikációra költött összegek átlagosan 3 százalékát tették ki a magyar háztartások összes kiadásának.
Az Európai Unió statisztikai hivatala a héten ezeknek a 2019-es évi információs és kommunikációs szolgáltatásoknak a kontinensen mért átlagárait vetette górcső alá. Ezek az adatok ugyan nem tartalmazzák az idei járvány által feltüzelt online és digitális piacra vonatkozó árakat, azonban a gazdasági sokkhatás későbbi felmérésénél nagyon is fontos alapul fognak szolgálni.
Az Eurostat kommunikációs árainak mutatója a telefon, internet, vonalas telefon, fax, posta és egyéb távközlési szolgáltatások átlagáraiból kerül kiszámításra. Ezekből az adatokból úgy készít mutatót a statisztikai hivatal, hogy a 27 uniós tagállam átlagárai adják meg a 100-as értéket, majd az egyéni országokban mért átlagárakat ennek arányában fejezik ki.
A hivatal Magyarországon (98,9) mért mutatója alapján a kommunikációs díjak a kilencedik legalacsonyabbak voltak az unióban, ezzel hazánk Franciaország (93,5) és Finnország (99,4) között helyezkedett el tavaly.
Hogyha az EU átlagárait vesszük a mutató 100-as értékének, akkor azt találjuk, hogy arányaiban Belgiumban (176) és Görögországban (175) voltak a legdrágábbak az információs és kommunikációs szolgáltatások átlagárai a 2019-es évben. De alapvetően magas árakat mértek Írország (150) és Luxemburg (149) esetében is.
Ezzel szemben a hivatal fogyasztói árindexe alapján a legalacsonyabb kommunikációs költségeket Romániában (38) és Lengyelországban (51) találták a tavalyi évben, míg a sorban őket követi Bulgária (76) és Litvánia (77) mutatója.
Így elmondható, hogy
a kontinensen mért legmagasabb átlagárak 4,5 szeresen haladták meg a legalacsonyabb díjakat.
Ugyan a konkrét szolgáltatások árairól nem közölt adatotokat az Eurostat, azonban az összes kommunikációra költött kiadást, és azokat az adott ország népességére lebontva már elérhetővé tették.
Ezekből az tűnik szembe, hogy az unióban átlagosan 390 eurót (141 ezer forintot) adott ki egy állampolgár ezekre a szolgáltatásokra a tavalyi évben.
Ezzel párhuzamosan a legalacsonyabb egy főre jutó éves kommunikációs kiadásokat Lengyelországban 169 euró per fővel (61 ezer forinttal), és Magyarországon 224 euró per fővel (81 ezer forinttal) mérték a vizsgált időszakban.
Ez azt jelenti, hogy hazánkban összesen 2187 millió eurót (körülbelül 791 milliárd forintot) fizettünk kommunikációs szolgáltatásokért egy év alatt.
Mindeközben a legnagyobb összegeket Svédországban (633 euró) és Görögországban (607 euró) fordították az állampolgárok információs szolgáltatásokra 2019-ben.
