Azután, hogy a Bloomberg és a Reuters is megszellőztette, hogy a háromoldalú lengyel, magyar és német tárgyalások eredményesnek bizonyultak az uniós költségvetési vétóügyben, a Deutsche Welle lengyel kiadása a megállapodás részleteiről is közölt információkat – írja az Index.
Ezek szerint a megállapodásnak részét képezi többek között, hogy:
Az Alapjogokért Központ facebook bejegyzése szerint, amennyiben a sajtóhírek igazak, akkorv bármilyen eljárás megindítására csak 2022 után kerülhet sor. Emellett a vonatkozó rendeletet még alkalmazása előtt megvizsgálja az Európai Bíróság – amely, ha a szerződések alapján jár el, megsemmisíti azt.
Bárkit is akarnának megbüntetni, azt a Bizottság, az EP és a Tanács mellett az állam- és kormányfőknek is jóvá kell hagyniuk.
Nem lehet büntetni azért, mert egy tagállam nem hajlandó migránsokat befogadni vagy eleget tenni a genderideológiai „követelményeknek”. Továbbá bármilyen eljárásra is kerüljön sor esetlegesen, az csak az uniós források felhasználását érintheti (mely éves alapon a magyar 3-4 százalékát teszi ki, és melynek fele-harmada visszavándorol nyugati gazdaságokba) – írja az Index.
Mindezek alapján a jogállamiság-mechanizmust nem, vagy csak irgalmatlan nehézségek árán fogják tudni alkalmazni – állapítja meg az Alapjogokért Központ, már csak azért is, mert annak kontrollja kikerül az eurokrata háttérvilág, így legfőképp a Bizottság kezéből – mutat rá a hírportál.
Ez állítólag már csak a többi tagország, például Hollandia jóváhagyására vár.A következő hétéves költségvetés keretösszege 1800 milliárd, a mentőcsomagé 750 milliárd euró, Magarország számára is hatalmas a tét – írja a lap.
