Meglepetésre lassított az infláció

Novemberben 2,7 százalék volt az éves alapon mért infláció, azaz októberhez képest 0,2 százalékkal csökkentek az árak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A Világgazdaság elemzői konszenzusa az előző havi 3 százalékról 2,9 százalékra csökkenő fogyasztói árindexet jelzett, a csökkenés megtörtént, de nagyobb méretű volt a vártnál. A lapunk által megkérdezett szakértők közül senki sem számított ennyire nagy esésre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2,9–4,4 százalékos várakozási sávja alatt alakult a fogyasztói árindex, a jegybank jövő kedden teszi közzé a frissített inflációs várakozását. A maginfláció és az adószűrt maginfláció egyaránt 0,1 százalékponttal emelkedett, az előbbi 3,9 százalék, az utóbbi 3,3 százalék volt novemberben. A fogyasztói árindex meglepő mértékű csökkenését az üzemanyagárak és az ingyenes parkolás okozta.

A vártnál alacsonyabb infláció adta mozgásteret felhasználhatja a jegybank az egyhetes kamat 0,6 százalékra csökkentéséhez, amely ezzel visszatérne az alapkamathoz – mondta lapunknak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője, hozzátéve, hogy a nemzetközi nagy jegybankok alacsony kamatkörnyezete következtében Magyarországon is tartósan laza maradhat a monetáris politika. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a maginflá­ciós mutatók emelkedése miatt nem valószínű az egyhetes betét további kamatemelése, ugyanakkor a forint gyengülése és az infláció 2021 elején várható megugrása miatt az MNB óvatosan állhat a lazításhoz. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta: az infláció megengedné, hogy csökkenjen az egyhetes betéti kamat, ám ez a forintárfolyam turbulenciájához vezetne, így inkább kivárhat az MNB. Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője rámutatott: ha a jegybanki döntéshozók úgy látják, hogy elhúzódó kilábalással néz szembe a magyar gazdaság, ami az infláció további lassulását eredményezné, akkor újabb monetáris lazítás jöhet.

A második járványhullám bizonytalanná tette a kilábalást, ami dezinflációs hatással jár, a gazdaság újranyitása és az ezt követő áremelések viszont ismét felfelé mozgathatják a fogyasztói árindexet – magyarázta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője jövőre 3,2 százalékos átlagos inflációt prognosztizál, ám év közben rendkívül nagy hullámzások várhatók a bázishatás miatt. A fogyasztói árindex 2021 első negyedévében valamivel 3 százalék alatt alakulhat, április–májusban azonban 4 százalék körülire emelkedhet a mutató. Virovácz Péter decemberben tovább csökkenő fogyasztói árindexet vár, az éves átlag 3,3 százalék lehet. Suppan Gergely valamivel magasabb, 3,4 százalékos pénzromlásra számít.