A brit autóipar elkerülte ugyan a katasztrófát, mivel vám- és kvótamentes marad a kétoldalú forgalom az Európai Unióval, a kárt azonban már elszenvedte.
A Honda bejelentette swindoni gyárának bezárását, 3500 munkahely szűnik meg. A Nissan a korábbi tervekkel ellentétben nem az Egyesült Királyságban gyártja majd új elektromos modelljeit, a BMW pedig leállítja az elektromos motorok előállítását Birmingham melletti gyárában, ahol ezentúl benzines és dízelmotorokat gyártanak majd.
A bajok itt nem érnek véget: a gyártóknak súlyos problémákat okozhat az egyezmény eredetiségi előírásaiban megkövetelt feltételek betartása, hogy a végtermék olyan arányban tartalmazzon helyi alkatrészeket, amivel elkerülik a vámokat.
A megállapodás értelmében a benzines és dízelautók esetében a késztermék 55 százalékának, az elektromos és hibrid járműveknél 40 százalékának kell helyi vagy uniós eredetűnek lennie.
2023-ig az előbbi kategóriánál az akkumulátorok 70, az utóbbinál 60 százaléka lehet külföldi, ez az arány azonban 2024 és 2026 között 50, illetve 55 százalékra csökken, mivel a tervek szerint addigra felpörgetik a gyártásukat az EU-ban, az európai autógyártók és kormányok eurómilliárdokat fordítanak arra, hogy kiváltsák a nagy beszállítókat, a kínai CATL-t, a koreai LG Chemet és a japán Panasonicot.
Az eredetiségi előírások betartása miatt a nagy-britanniai autógyártók beszállítói láncuk megváltoztatására kényszerülhetnek, ami az adminisztrációs terhek növekedésével együtt tovább emeli a költségeket. A Brexit előtt az autógyártóknak nem kellett készleteket felhalmozniuk, hiszen percenként érkeztek a kamionok a határ túloldaláról a szükséges alkatrészekkel, ez a helyzet azonban megváltozik, mivel a kötelező vámvizsgálat fennakadásokat okozhat az ellátásban.
Ennek elkerülésére gondoskodniuk kell elegendő tartalékról, valamint az ehhez szükséges tárolókapacitásról – ez mind tovább növeli a kiadásokat.
Ha mindez nem történik meg, akkor alkatrészhiány alakulhat ki, ami befolyásolja a termelést. Még az olyan kisebb kiadások is összeadódnak, mint a tárolási költségek
– emlékeztetett az Euronewsnak Anna-Marie Baisden, a Fitch Solutions autóipari kutatásokkal foglalkozó vezetője.
Az autógyártók így eljuthatnak arra a pontra, amikor egyszerűen érdemesebb lesz majd máshol befektetniük.
Nem látok alapos okot arra, hogy a nemzetközi autógyártók nagyobb mértékű termelést tartsanak fenn az Egyesült Királyságban
– mondta ezzel kapcsolatban a The Detroit Newsnak Ferdinand Dudenhöffer, a Duisburg-Essen Egyetem autóipari kutatásokkal foglalkozó központjának professzora, aki szerint a brit ágazat nem tud majd előrelépni ebből helyzetből.
A termelés 47 százalékkal csökkent 2016 és 2020 között, vagyis a felére zsugorodott, és ez marad a realitás a következő öt évben is.
Mindez pedig igen negatív hatással lesz az egész brit gazdaságra. Az autóipar több mint 860 ezer embert foglalkoztat, az ágazat 2019-ben 42,4 milliárd font, azaz 17 ezermilliárd forint értékben exportált, ami az ország teljes kivitelének a 13 százaléka. A külföldi eladások visszaesését a hazai piac nem képes ellensúlyozni, a forgalomba helyezett új autók száma már a koronavírus-járvány előtti két évben is folyamatosan esett az Egyesült Királyságban, csak tavaly novemberben 31 százalékkal.
