Magyar gazdaság

A járműgyártás húzhatja a gazdaságot

A járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói hálózat lehet Magyarország motorja az előttünk álló évtizedben. Kiemelkedően fontos lenne az elmúlt években stagnáló teljesítményt nyújtó oktatás fejlesztése.

A következő évtizedben a járműiparhoz kapcsolódó beszállítók, különösen az akkumulátorgyártás lehet a sikerágazat – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A magyar gazdaságban nem történt radikális változás az elmúlt tíz évben, a nagy változások a 90-es években és a 2000-es évek első felében zajlottak, azonban a súlypontok eltolódtak – mondta.

A járműipar helyzete már korábban is jó volt, azonban az elmúlt évtizedben tovább erősödött, és ami ennél is lényegesebb, hogy a beszállítói infrastruktúra kiszélesedett.

A szolgáltatóközpontok (SSC-k) felívelése volt a másik jellemző folyamat, számos világcég már korábban is Magyarországra hozta egyes funkcióit, azonban a tízes években fejlődött gyakorlatilag iparággá a jelenség.

Az évtized a turizmus felívelését hozta nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is, ám ezt a koronavírus tavalyi megjelenése megakasztotta. A szakértő hozzáfűzte: a válság és a járvány levonulása után várhatóan ismét felpörög az idegenforgalom, igaz, az olcsó fapados járatokra és lakáskiadásra épülő modell megváltozhat. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője szerint

az új évtizedben várhatóan azoknak az ágazatoknak csökken a teljesítményük, amelyekben alacsonyabbak a bérek, innen a munkaerő a magasabb hozzáadott értékű szektorokba áramolhat.

Ebbe a körbe tartozhatnak a mezőgazdaság és a feldolgozóipar egyes ágazatai, és kérdéses a turizmus szerepe. A szakértő szerint szükség lenne az oktatás fejlesztésére.

Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Több ágazat is 50 százalék feletti bővülést ért el 2011 és 2019 között – mutatott rá Regős Gábor. Kiemelkedő volt a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat növekedése, ebben szerepük lehetett az állami támogatásoknak is. Az építőipar és a kiskereskedelem szintén 50 százalék feletti bővülést ért el, és a magas hozzáadott értékű ágazatok – információ-kommunikáció, tudomány, műszaki tevékenységek, adminisztráció – is jól teljesítettek az évtizedben.

A legkisebb növekedés az oktatásban volt tapasztalható, itt gyakorlatilag stagnált a teljesítmény

– hívta fel a figyelmet a Századvég elemzője. A vízellátásnál és az ingatlanügyleteknél egyaránt 10 százalék alatti bővülést tapasztalhattunk. Az energiaipar, a közigazgatás, a pénzügy és a mezőgazdaság 10 százalék körül növekedett – az utóbbinál azonban az időjárás a meghatározó tényező, így nem teljesen reális az összehasonlítás. Török Zoltán hangsúlyozta: a gyógyszergyártás vegyes képet mutat. Míg a Richter sikertörténet az egyedi termékeivel, a világpiacra lépéssel, más hazai gyárakat külföldi szakmai befektetők vásároltak meg, és gyártókapacitásként használják őket.

járműgyártás GDP ágazatok gazdaság
Kapcsolódó cikkek