A maximális támogatást kapja a hazai vidékfejlesztés
A következő évi központi költségvetésbe már be kell tervezni kiadási tételként, hogy a közös agrárpolitika (KAP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára biztosítva legyen a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás – határozott a kormány. A Vidékfejlesztési program maximális kiegészítésének tervéről egy év végi interjúban Nagy István agrárminiszter is beszélt a Világgazdaságnak, megemlítve, hogy ez a nemzeti társfinanszírozás eddig 17,5 százalékos volt.
A 80 százalékos társfinanszírozással Magyarország az új KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül 2027-ig 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.
A kormány határozott arról is, hogy a 2021–2027-es közös agrárpolitika stratégiai tervében a 2023–2027-es időszakra – tehát a kétéves átmenet utánra – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretéből 25 százalékos forrást csoportosítanak át az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba. Ez – ahogyan azt korábban Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak elmondta – azt a célt szolgálja, hogy a gazdák számára legkézzelfoghatóbb földalapú támogatások szintjét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük 2023 után is. Az ebbe az alapba tartozó támogatások révén további 3272 milliárd forintnyi támogatást kapnak a gazdálkodók, száz százalékban uniós forrásból. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – szögezte le a tárca.
A határozat tartalmazza azt is, hogy az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött kifizetés 150 ezer euró éves területalapú támogatás felett 5 százalék, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett pedig száz százalék támogatáscsökkentéssel történjen meg.
A kormány döntései határozottan jó üzeneteket közvetítenek az agráriumnak – reagált a kabinet határozatára a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Mint kiemelte, a mezőgazdasági kibocsátás járványok, aszály és árhullámok közepette is jelentősen – több mint 4 százalékkal – nőtt 2020-ban, de a beruházások és gépvásárlások sem lankadtak. Az Erste Bank agrárműhelyének előrejelzése szerint 2020-ban a mezőgazdasági beruházások a 2019-es 430 milliárd után 450 milliárd forintra emelkedtek.
A 25 százalékos átcsoportosítás az a maximális lehetőség, amelyet az EU a közös agrárpolitika reformja során megfogalmazott a folyó ciklusban érvényes 15 százalékkal szemben. Ezzel összefügg a nemzeti társfinanszírozás mértékének drasztikus emelése. „Ez olyan mértékű elkötelezettség a kormány részéről az agrárium beruházásainak további növelése érdekében, ami megerősíti a szektor szereplőit abban, hogy merjenek bátran fejleszteni, adottságaikat még magasabb szinten kihasználni” – mondta Fórián Zoltán. Ez 2021 elején igen jókor érkező üzenet, hiszen a Vidékfejlesztési program forrásai kimerülőben vannak, és a két átmeneti év is elbizonytalaníthatta volna a gazdákat – tette hozzá. Fontos része e képnek, hogy a bankok is stratégiai partnerként állnak az agrárium mellett ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításában. Fórián Zoltán szerint a harmadik a támogatási plafon fenntartása melletti elköteleződés, ami a kormány kis- és közepes agrárvállalkozásokat preferáló politikájának tartósságára utal.
