A maximális támogatást kapja a hazai vidékfejlesztés
A következő évi központi költségvetésbe már be kell tervezni kiadási tételként, hogy a közös agrárpolitika (KAP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára biztosítva legyen a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás – határozott a kormány. A Vidékfejlesztési program maximális kiegészítésének tervéről egy év végi interjúban Nagy István agrárminiszter is beszélt a Világgazdaságnak, megemlítve, hogy ez a nemzeti társfinanszírozás eddig 17,5 százalékos volt.
A 80 százalékos társfinanszírozással Magyarország az új KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül 2027-ig 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.
A kormány határozott arról is, hogy a 2021–2027-es közös agrárpolitika stratégiai tervében a 2023–2027-es időszakra – tehát a kétéves átmenet utánra – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretéből 25 százalékos forrást csoportosítanak át az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba. Ez – ahogyan azt korábban Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak elmondta – azt a célt szolgálja, hogy a gazdák számára legkézzelfoghatóbb földalapú támogatások szintjét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük 2023 után is. Az ebbe az alapba tartozó támogatások révén további 3272 milliárd forintnyi támogatást kapnak a gazdálkodók, száz százalékban uniós forrásból. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – szögezte le a tárca.
A határozat tartalmazza azt is, hogy az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött kifizetés 150 ezer euró éves területalapú támogatás felett 5 százalék, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett pedig száz százalék támogatáscsökkentéssel történjen meg.
A kormány döntései határozottan jó üzeneteket közvetítenek az agráriumnak – reagált a kabinet határozatára a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Mint kiemelte, a mezőgazdasági kibocsátás járványok, aszály és árhullámok közepette is jelentősen – több mint 4 százalékkal – nőtt 2020-ban, de a beruházások és gépvásárlások sem lankadtak. Az Erste Bank agrárműhelyének előrejelzése szerint 2020-ban a mezőgazdasági beruházások a 2019-es 430 milliárd után 450 milliárd forintra emelkedtek.
A 25 százalékos átcsoportosítás az a maximális lehetőség, amelyet az EU a közös agrárpolitika reformja során megfogalmazott a folyó ciklusban érvényes 15 százalékkal szemben. Ezzel összefügg a nemzeti társfinanszírozás mértékének drasztikus emelése. „Ez olyan mértékű elkötelezettség a kormány részéről az agrárium beruházásainak további növelése érdekében, ami megerősíti a szektor szereplőit abban, hogy merjenek bátran fejleszteni, adottságaikat még magasabb szinten kihasználni” – mondta Fórián Zoltán. Ez 2021 elején igen jókor érkező üzenet, hiszen a Vidékfejlesztési program forrásai kimerülőben vannak, és a két átmeneti év is elbizonytalaníthatta volna a gazdákat – tette hozzá. Fontos része e képnek, hogy a bankok is stratégiai partnerként állnak az agrárium mellett ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításában. Fórián Zoltán szerint a harmadik a támogatási plafon fenntartása melletti elköteleződés, ami a kormány kis- és közepes agrárvállalkozásokat preferáló politikájának tartósságára utal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.