A gyakorlatban egyelőre nem működik túl jól az Egyesült Királyság és az új kereskedelmi kapcsolata. A bonyolult vámszabályok miatt január 1-je óta a brit kis- és közepes vállalatok több mint egyötöde ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni az EU-ba irányuló exportot – derült ki például a UHY Hacker Young könyvelőcég felméréséből. „A megnövekedett költségek és adminisztráció megsemmisítő hatással lehet azokra a brit kkv-kra, amelyek eddig az uniós megrendelőkből éltek. Az európai fogyasztók előbb-utóbb óhatatlanul máshol keresnek majd partnert, ha ezzel elkerülhetik az importköltségeik emelkedését” – idézte a Reuters Michelle Dale-t, a UHY Hacker Young menedzserét. A Bank of England becslése szerint az új szabályok következtében a brit gazdaság az év első három hónapjában ötmilliárd fontos veszteséget szenved majd el, és a veszteség hosszabb távon eléri az évi 87 milliárd fontot.
A kormány azzal vigasztalja az exportőröket, hogy a probléma csak ideiglenes.
Működni fog a rendszer, mihelyt megszokják
– mondta a Times rádiónak George Eustice környezetvédelmi miniszter, aki szerint a „nagyvállalatoknak már nem okoz gondot a papírmunka”. A tárca mindenesetre már létrehozott egy 23 millió fontos alapot, amelyből a hal- és kagylóexportőrök cégenként legföljebb százezer fontos kártérítést igényelhetnek. Ez azonban szó szerint csepp a tengerben; hiszen csak a skót halászok napi egymillió fontot veszítenek az exportnehézségek miatt.
Ágazati képviselők szerint a korábban uniós piacra szállított egyes halfajok felvásárlási ára 40-50 százalékkal zuhant, mert a feldolgozók képtelenek eljuttatni a kontinensre az árut.
Egy cég, amely korábban heti egymillió font értékben szállított halat az EU-ba, január első hetében már csak 12 ezer fontnyi árut tudott exportálni, aztán közölte 27 beszállítójával, hogy állítsák le a halászflottájukat.
A koronavírus-járvány terjedésének lelassítását célzó korlátozások mellett a Brexit okozta nagyobb bürokrácia is hozzájárult a brit gazdasági aktivitás jelentős visszaeséséhez. Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) januárban 40,6-re, nyolchavi mélypontra esett a decemberi 50,4-ről – elemzők 45,5 pontot vártak.
„Ismét a szolgáltatási szektort érte a legsúlyosabb csapás, de a feldolgozóipar növekedése is elakadt a járvány és a Brexit miatt, az utóbbi ugyanis egyre szélesebb körben okoz fennakadásokat az ellátási láncban, emeli a költségeket, és az visszaeséséhez vezet” – mondta ezzel kapcsolatban a jelentés ismertetésekor Chris Williamson. Az IHS Markit vezető üzleti közgazdásza szerint az üzleti aktivitás meredek zuhanását jelző adatok alapján a brit élesen visszaesik majd az első negyedévben, vagyis a gazdaság kettős mélypontú felé tart, a mostani visszaesés azonban messze nem olyan súlyos, mint amilyen a tavaly tavaszi volt. A Pantheon Macroeconomics azzal számol, hogy ha az oltási kampány sikeres lesz, a GDP az első negyedévben 3,5 százalékkal visszaesik, a másodikban azonban már 6 százalékkal növekedni fog.