A trendek dönthetnek az osztályzatról

A Pénzügyminisztérium (PM) és a hitelminősítők gazdasági előrejelzései között aránylag kicsi az eltérés, a hosszú távú trendeket figyelhetik, várhatóan nem rángatják a besorolást egy-egy rosszabb adat miatt – mondta a Világgazdaságnak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a régióhoz és a Magyarországhoz hasonló besorolású országokhoz viszonyított teljesítmény alapján dönthetnek a hitelminősítők az osztályzat javításáról vagy rontásáról. A PM makropálya-előrejelzése a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékos bővülésével számol az idén, amelyet jövőre még gyorsabb, 5,4 százalékos növekedés követhet.

A három nagy hitelminősítő intézet makropálya-prognózisa viszont mintha három különböző lehetséges forgatókönyvet vázolna fel. A Fitch Ratings várakozása szerint igen kedvezően alakulhat a magyar gazdaság teljesítménye, idén a GDP 4,9 százalékos, jövőre pedig 6,9 százalékos bővülésével számolnak. A hitelminősítő egy korábbi elemzése arra is rámutatott, hogy a következő két évben a régió országai a hasonló besorolású társaiknál jobban teljesíthetnek – Magyarország egyébként idén és jövőre is a legjobbak között szerepelhet –, ami az uniós helyreállítási alap többletforrásaiból valósulhat meg.

A magyar kormány prognózisához áll közel a Moody’s Investors Service, amely az idei évre 4 százalékos növekedést vár, majd azt, hogy a következő három évben átlagosan 3,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Ha ennél kedvezőbb lesz a makropálya, és a kormány végrehajtja a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi javaslatait, akkor felminősíthetik a magyar adósbesorolást, de a helyreállás késlekedése vagy az adósságleépítés hiányában leminősíthetik az országot. A legpesszimistább makropályát a Standard & Poor’s vázolta fel, 4 százalékos felpattanást köve­tően ugyanis csupán 2,7 százalékos növekedést vár jövőre. Azt persze érdemes megjegyezni, hogy a második járványhullám elején frissítették utoljára az előrejelzésüket, tehát ennek hatásaival vélhetően nem kalkuláltak. A vártnál gyorsabb fiskális helyreállás esetén számíthatunk a besorolás javítására a hitelminősítőtől, míg a gazdaság talpra állásának elmaradása, illetve a fizetési mérleg romlása leminősítéshez vezethet.

A rendkívüli bizonytalanság miatt mindegyik makropálya valósággá válhat – értékelte a hitelminősítők előrejelzését a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az intézmények vélhetően csak akkor nyúlnak a besorolásokhoz, ha már rendelkezésükre állnak a tényadatok, sőt, a válság után kialakuló tendenciákat fogják figyelni, ehhez pedig időre lesz szükség. Palócz Éva szerint első körben legfeljebb akkor változtatnak a minősítésen az intézetek, ha egy ország kirívóan jól teljesít a válság elvonultával. Németh Dávid felhívta a figyelmet: ha a magyar gazdaság felülteljesíti a hitelminősítői előrejelzéseket, és ezzel párhuzamosan gyorsan csökken az államadósság, az felminősítést érhet. A stabil finanszírozás azonban előfeltétele a kedvező döntésnek. A K&H Bank szakértője aláhúzta: a felminősítés érdekében a munkaerőpiacnak helyre kell állnia, a költségvetésnek ismét egyensúlyba kell jönnie, és a külső finanszírozási képességnek is stabilan kell alakulnia.