Az év eleji lejáratok törlesztésére készült az állam

A nemzetközi tartalékok jelenlegi szintje kielégítő, az idén nem várható jelentős emelkedés. A koronavírus-válság még nem tekinthető lefutottnak, a nehezen kiszámítható globális kockázatvállalás kellő indok lehet a mostani szint tartása mellett – mondta a Világgazdaság kérdésére Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint

tavaly december végére egy év alatt mintegy 18 százalékkal, 33,6 milliárd euróra emelkedtek a nemzetközi tartalékok.

Még szembetűnőbb a növekedés, ha 2020 februárjával vetjük össze az év végi adatot, így 35 százalékos bővülést láthatunk. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra számít, hogy a tavalyi növekedés után a válság lecsengése nyomán az idén csökkenhetnek a nemzetközi tartalékok. A lejáró nemzetközi adósság törlesztése mellett ez az év várhatóan nyugodtabb lesz, a mérséklődő kockázatok pedig mérsékelt tartalékokat igényelnek.

A Greenspan–Guidotti-szabály szerint a tartalékoknak fedezniük kell az ország éven belül lejáró teljes adósságát. A szakértő hozzáfűzte: lehet ennél többet tartalékolni, a költségek miatt azonban nem érdemes túltartalékolni.

A nemzetközi tartalékok gyors növekedését a devizakötvények kibocsátása okozta, amivel az ez év eleji lejáratok törlesztésére készült fel az állam. Az adósságkezelő az uniós költségvetési tárgyalások esetleges kudarca miatt gyűjthette be előre a forrásokat

– magyarázta Regős Gábor. A Pénzügyminisztérium a honlapján emlékeztetett, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020 áprilisában 2 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt, június elején 1,5 milliárd euró értékben zöldkötvényt, szeptemberben pedig 0,5 milliárd euró értékben jenben denominált állampapírt. Ezt novemberben 2,5 milliárd euró értékű devizakötvény-kibocsátás követte. Tardos Gergely hangsúlyozta:

a devizaadósság 4,5 milliárd euróval emelkedett, és a 6,5 milliárd euró értékű devizakötvény-kibocsátás mellett mintegy 1 milliárd euró devizahitelt is felvettek. Több mint 3 milliárd euróval növelték a tartalékot a befolyó uniós források is.

A fentieket ellensúlyozta, hogy a devizaswap-állomány a 2019 végi csaknem 7 milliárd eurós szintről 4,5 milliárd euró körülire csökkent. Az OTP Bank vezető elemzője rámutatott: a tervek szerint az ÁKK az idén több devizaadósságot fizet vissza, mint amennyit felvesz. Az uniós források egyenlege ismét pozitív lesz, a kérdés az, hogy a devizaswap-állomány csökkenése ezt ellensúlyozza-e.