A koronavírus-járvány hatásai eltérően érintik az egyes korcsoportokat – derül ki az Intrum–GKI Fizetőképességi Index (IFI) adataihoz. Az index értéke – miként arról a Világgazdaság interjújában Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója rámutatott – az elmúlt év utolsó negyedévében az év átlagához képest enyhén romlott, értéke 36,1 pont volt.
Ugyanakkor a járvány első hullámához képest jelentős javulás látszik, hiszen áprilisban 20 pont alá esett a jövedelmek, a hitelállomány és a konjunktúraindex alapján számított mutató. Az, hogy a második hullám gazdasági hatása kevésbé volt drasztikus, részben a gazdaságvédelmi intézkedéseknek, részben a vállalatoknak az új helyzethez való alkalmazkodásának köszönhető.
Az Intrum európai fogyasztói fizetői felmérése (ECPR) azt is megmutatja, hogyan változtak a háztartások és a fogyasztók kiadásai, bevételei, fizetési szokásai.
Magyarországon a megkérdezettek kicsit több, mint fele arról számolt be, hogy a járvány óta kevesebb pénzt tud félretenni mint korábban.
Azoknak az aránya azonban, akik elmondásuk szerint váratlan vészhelyzet esetén kevesebb, mint egy hónapra elegendő megtakarítással számolhatnak, csak minimálisan, egy százalékkal nőtt tavalyhoz képest, 36-ról 37 százalékra.
A felmérés alapján látható, hogy a fiatalokat és a nyugdíjaskorúak pénzügyeit érintette a leginkább a koronavírus-válság az utolsó negyedévben.
A 18-21 éves korosztályban 9 százalékponttal, 33-ről 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek egy hónapnyi megtakarítással. A 22 és 37 év közötti korosztályban nem változott ez az arány, a 38-44 évesek között 5 százalékponttal növekedett, a 45 és 65 év közti korosztályokban pedig még csökkent is. A nyugdíjaskorúak között azonban már jelentősen, 9 százalékponttal nőtt a biztonságos tartalkékal nem rendelkezők aránya.
– mondta Deszpot Károly.
A szakember szerint előbbi a fiatalokat sújtja leginkább, hiszen nehéz helyzetbe került a munkáltatók hamarabb válnak meg a pályakezdőktől, mint a már tapasztalt alkalmazottaktól. Hasonló okokból szűkülhet az anyagi forrása a nyugdíjasoknak is, akik korábban jelentős arányban munkával is kiegészítette a jövedelmét, de tőlük is megváltak a pandémia idején.
Eközben a nyugdíjaskosár eltérő súlyai miatt őket az átlagosnál jobban érintette az infláció is, az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek drágulása miatt. Igaz – tette hozzá Deszpot Károly – ezt a kört az idei szokásos inflációkövető a tavalyi prémium várható pótlása és a februárban érkezett tizenharmadik első részlete idén részben kompenzálja.
Azok közül, akiknek a jövedelme csökkent az elmúlt évben, a legtöbben (63 százalékban) a nem létfontosságú kiadásokat igyekeznek csökkenteni.
A válaszadók több mint negyede keresett új, részmunkaidős állást. Különösen a 22 év alatti fiatalok körében volt jellemző a plusz munka vállalása, és érdekes módon a nyugdíjaskorúak is az átlag felett (27 százaléknyian) kerestek állást. Érdekes ugyanakkor, hogy a 37 év alattiak közel tizede válaszolta azt, hogy nőtt tavaly a megtakarított vagyona.
Bár az Intrum szakértője szerint azok tudták növelni megtakarításaikat, akik a korábbinál óvatosabb gazdálkodással éltek, vagy plusz munka vállalása miatt többet keresnek, jó eséllyel az is közrejátszik ebben, hogy a lezárások miatt a fogyasztási lehetőségek is beszűkültek.
