A válság után is folytatódhat az államadósság csökkenése

J. R. | A válság után is fenntartható maradhat az államadósság-csökkentés – derült ki az Állami Számvevőszék legújabb elemzéséből. Mint írják, a magyar makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak 2016–2019 között, ami megfelelő alapot adott a koronavírus-világjárvány okozta válság kezeléséhez 2020-ban is. Ugyanakkor a beazonosított negatív kockázatok kezelése szükséges annak érdekében, hogy a hatásaik középtávon is kezelhetők legyenek – hangsúlyozták az elemzés készítői.

A szakértők arra keresték a választ, hogy az államadósság-mutató folyamatos csökkentése ellen milyen kockázati tényezők hatnak. Az elemzés kilenc tényezőcsoportot azonosított, ezekhez indikátorokat rendeltek, és az értékeik változását elemezték. Az értékelés eredményei alapján az államadósság egésze kockázati szempontból stabilnak minősíthető. Az ehhez kapcsolódó tényezőcsoportok, a költségvetési hiány, a devizaadósság, valamint az államadósság-kezelés, a forintadósság, egységesen stabil minősítésűek. Negatív minősítést kapott az elsődleges költségvetési egyenleg, mert az elsődleges kiadások nagyobb arányban bővültek az elsődleges bevételeknél. Az államadósság-kezelés, a devizaadósság tényezőcsoport esetén pozitív kockázatot jelentett a devizaadósság részarányának folyamatos csökkenése – világítanak rá az ÁSZ szakértői.

A számvevők kiemelik, hogy a járvány a 2008-as pénzügyi válsággal összehasonlítva rövid távon hasonló, hosszabb távon viszont érdemben eltérő hatással volt a lakosság pénzügyi megtakarításainak szerkezetére. A 2009-es válság a jövedelmi kilátások drasztikus csökkenésével, a hitelfelvétel leállásával és a pénzügyi eszközfelhalmozás visszaesésével járt. Ezzel szemben a 2020-as járvány idején a pénzügyi megtakarítások szintje magas maradt, és a likvid pénzeszközök előtérbe kerülése mellett a hosszabb távú elköteleződéssel járó állampapírok kereslete is fenn tudott maradni – mutattak rá az ÁSZ szakértői.

Az elemzés összességében öt negatív kockázati tényezőt tárt fel az elsődleges költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg egyenlege,

a munkaerőköltség, a vállalati hitelállomány bővülési üteme, valamint a 25–64 éves népességből oktatásban, képzésben részt vevők aránya területén. E negatív kockázati tényezőkkel szemben kilenc pozitív kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek egyaránt hozzájárultak az államadósság-mutató fenntartható csökkenéséhez 2016–2019 között.