Magyar gazdaság

Fokozza kötvényvásárlását az EKB

A hét minden bizonnyal legfontosabb makrogazdasági eseménye volt az EKB kamatdöntő ülése.

Az Európai Központi Bank az állampapír-hozamok csökkentése érdekében növeli a kötvényvásárlások mértékét, hogy ezzel is az eurózóna gazdasági fellendülését támogassa.

Az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntő ülésén rekord alacsony szinten hagyta az irányadó – a refinanszírozási műveletekben nulla százalékos – kamatlábakat, és a következő negyedévben növeli a kötvényvásárlások mértékét a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében, a keretet változatlanul hagyva. A vásárlás fokozásának célja az állampapír-hozamok csökkentése, és az eurózóna gazdasági fellendülésének támogatása. Az EKB a jövőre vonatkozóan közölte, hogy az irányadó kamatai a jelenlegi, vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig az inflációs kilátások meg nem közelítik a 2 százalékos szintet, és amíg ez a közeledés konzisztensen nem jelenik meg az inflációs trend dinamikájában. Noha Christine Lagarde, az EKB elnöke, elképzelhetőnek tartja, hogy

az euróövezet éves inflációja ez év végére 2 százalék körüli szintekre emelkedhet, de ezeket a változásokat egyszeri tényezők vezérlik, ezért nem lesz hatása a monetáris politikára.

Az EKB a 2021-re vonatkozó inflációs előrejelzését 1,5 százalékra emelte a decemberiben szereplő 1 százalékról, amely Lagarde szerint már ezeket az átmeneti tényezőket is tükrözi.

Az Európai Központi Bank frankfurti központja
Fotó: Fabian Sommer/dpa/AFP

A hét minden bizonnyal legfontosabb makrogazdasági eseménye volt az EKB kamatdöntő ülése.

A döntést megelőzően a piac a monetáris politikai döntéshozók állampapírhozamok emelkedése elleni lépéseit figyelték, a bank ugyanis elkötelezett a hitelfelvételi költségek alacsonyan tartása mellett. A kilábalás szempontjából ez azért is különösen lényeges, mert az euróövezet gazdasági teljesítménye az év elején elmaradt a becsülttől. A járvány harmadik hulláma és a lassabb oltási program hosszabb lezárást okoz, szemben a gyors fellendüléssel. Általános várakozás azonban, hogy a vakcinázás felfutását követően a világ jelentősebb gazdaságaiban gyors lesz a keresletnövekedés, a korlátozások alatt felhalmozódott megtakarításokból és a gazdaságélénkítő csomagokból származó többletforrásokat pedig lassabban lesz képes felszívni a válság során komoly sérüléseket szenvedett szolgáltató szektor, ami átmenetileg jelentős inflációt generálhat, különösen az Egyesült Államokban.

Ezek a félelmek eladásokhoz vezetetek az államkötvények piacán, ami az Egyesült Államokból kiindulva jelentős hozamemelkedést eredményezett, veszélyeztetve a gazdasági kilábalás folyamatát.

Ugyanakkor az inflációs félelmek eddig nem igazolódtak: az euróövezetben a januári 0,9 százalékról februárban sem emelkedett tovább az éves index, messze elmaradva az EKB 2 százalékos célértékétől. Noha az Egyesült Államokban a januári 1,4 százalékról 1,7 százalékra ugrott az éves inflációs mutató, ez így is bőven az amerikai jegybank 2 százalékos célja alatt marad, holott a Fed még a feletti értékeket is tolerálna akár évekig. A kedvező hírek hatására mind az amerikai, mind az európai kötvényhozamok emelkedése visszafordult a héten, és úgy tűnt, hogy a piacok átmenetileg megnyugodtak. A kérdés az volt, hogy az EKB mennyire látja ezt a helyzetet átmenetinek, bejelenti-e a kötvényvásárlások felgyorsítását, azaz a gyorsabb pénznyomtatást, annak február utolsó hete óta tartó visszaesése után, vagy megmarad a verbális intervenciók szintjén. A pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) 1850 millárd eurós keretéből körülbelül ezermilliárd euró maradt elköltetlen, így a bank jövő márciusig jelentős munícióval rendelkezik a kedvező finanszírozási feltételek fenntartásához, melyet a piaci feltételeknek megfelelően rugalmasan használhat fel. Így a piac részéről nem voltak olyan várakozások, hogy a teljes vásárlási keretet növelni fogják.

A pusztán verbális beavatkozás mellett szólt volna viszont, hogy a hozamok emelkedése a legfontosabb mutatók szerint még mindig alacsony. A német hozamgörbe, amely az eurózóna fő mutatója, jelenleg is negatív.

A múlt heti korrekció után a német 10 éves hozamok kevesebb mint 30 bázispontos pluszban állnak az év eleji értékükhöz képest, és a különbsége az eurózóna-perifériák hozamaitól is nagyjából stabil maradt. Az EKB bejelentését követően az euróövezeti kötvényhozamok további esésnek indultak. A német 10-éves hozam háromhetes mélypontra süllyedt.

laza monetáris politika kamatdöntő ülés monetáris politika Európai Központi Bank (EKB)
Kapcsolódó cikkek