MNB: a gazdasági felzárkózáshoz is kedvező a növekvő születésszám
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsökkenő népességszámú társadalom mellett nem képzelhető el hosszú távon is sikeres gazdasági felzárkózás, kedvező fejlemény, hogy a 2010-es években nőtt a termékenységi ráta, és 2020-ban 3,4 százalékkal több gyerek született, mint egy évvel korábban – írta a Magyar Nemzet a pénteki számában a Magyar Nemzeti Bank tanulmányára hivatkozva.
A versenyképesség és a gazdasági felzárkózás összefügg a demográfiai folyamatokkal.
Magyarországon az 1980-as évek eleje óta csökken a népesség létszáma. Ezért is nagyon kedvező fejlemény, hogy a termékenységi ráta csökkenő trendje a 2010-es években megállt, majd emelkedett a gyermekvállalási korban lévő nők termékenysége – olvasható a lapban.
A múlt évben 92 233 gyermek született, ami 3040 gyermekkel, 3,4 százalékkal több a 2019. évi értéknél. A termékenységi ráta 2020-ra becsült értéke 1,55, ami 1995 óta a legmagasabb érték. A születési statisztikák emelkedését támogathatták a 2019 februárjában bejelentett családvédelmi akcióterv intézkedései is – állapítja meg a jegybank tanulmányának szerzője, Kreiszné Hudák Emese vezető közgazdasági elemző.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a népesség egyszerű reprodukciójához 2,1-es termékenységi ráta elérése és tartós fennmaradása szükséges. Ahhoz, hogy ezt 2030-ig elérjük, száztízezerre kellene emelkednie az éves születésszámnak. Ennek megvalósulását viszont egyre nagyobb mértékben nehezítheti a szülőképes korú nők létszámának fogyása.
Az elemzés szerint kiemelt fontosságú lehet rövid távon azon 36-45 éves nők gyermekvállalásának támogatása, akik még szeretnének gyermeket szülni.
A jegybank kutatása ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2010-es években megduplázódott a negyvenéves kor felett gyermeket vállaló édesanyák létszáma. Az átlagos gyermekvállalási kor kitolódásában szerepet játszhat a lakhatás és az egyének egészségügyi helyzete is. Minél később jutnak hozzá a párok az otthonukhoz, annál rövidebb lesz a tervek megvalósulásához rendelkezésre álló termékeny évek száma – olvasható.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a 2010-es években emelkedett a harmadikként megszületett gyermekek aránya. Ebben szerepe lehetett a családi adórendszer 2011. évi bevezetésének is, amely három vagy több gyermek esetén kiemelt összegű, gyermekenként havi 33 ezer forint összegű adókedvezményt biztosít a nagycsaládosoknak.
A harmadik gyermek megszületését ösztönözhette még a családi otthonteremtési kedvezmény bevezetése, valamint a gyermekgondozási díj (gyed) extra is.
A jegybank elemzője további családpolitikai ösztönző javaslatokat is megfogalmazott. Így például a kisgyermekes családok mindennapjait támogathatná a jövőben az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése. A részmunkaidős álláshelyek létrehozása és állami támogatása lehetőséget biztosít a családi és a munkahelyi feladatok összehangolására.
Kedvező hatást fejthet ki a családi adó- és járulékkedvezmény mértékének növelése is. Emellett a bölcsődei férőhelyek számát mindenképpen tovább kell bővíteni, ahogy szükséges lehet a munkahelyi gyermekfelügyelet elterjedésének erősítése is – áll az elemzésben.
