Izer Norbert kifejtette, hogy a kormány adócsökkentő politikájának részeként, amelyet a koronavírus-válság sem tudott felülírni,
január 1-től egy százalékponttal, 11 százalékra csökkent a kisvállalati adó mértéke, vagyis még nagyobb adóelőnyt biztosít a kiva.
Szerinte az adó kulcsának csökkentése mellett a Pénzügyminisztérium népszerűsítő tájékoztató-kampánya is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2016-hoz képest az idén február végére a tízszeresére nőtt a kivások tábora.
Nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét a magyar kisvállalati adó, és jelentős versenyelőnyt biztosít a gazdaság újraindítása, a beruházások és a fejlesztések ösztönzése során is
– szögezte le az államtitkár.
Izer Norbert hozzátette, hogy egy növekedni, bővülni kívánó cégnek a kiva olyan adómegtakarítást biztosít, amilyenre szinte egyetlen, az Európai Unióban jelenleg hatályban lévő adófajta sem képes.
A vállalkozások szempontjából kifejezetten kifizetődő a kisvállalati adó
– hangsúlyozta Izer Norbert, hozzátéve, hogy tavaly év végéig a kivát választó cégek összességében 185 milliárd forint adót spóroltak meg.
A kiva mindezek mellett igen rugalmas adófajta is, hiszen év közben bármikor lehet választani, és a bejelentést követő hónap első napjától már a kiva szerint adózik a cég. Vagyis ha egy cég ma úgy dönt, hogy áttérne a kivára, és ezt jelzi is, akkor február 1-től már kivásként adózhat. Izer megjegyezte, hogy sok cégnek még most is megérné áttérni, főként ha már most látszik, hogy a bértömeg nagyobb lesz a nyereségénél, vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét. A döntésben a Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora is segít.
Az adópolitikai célokat a koronavírus-járvány se tudja felülírni:
a jövőben is alacsony adóval és könnyű adószabályokkal igyekszik segíteni a kormány a hazai kis- és középvállalkozásokat
– húzta alá az államtitkár.
